látogató számláló

Így működik a pénzvilág (4. rész): Mesterséges forintgyengítés

2011-12-19 9 hozzászólás

A cikk teljes címe: Mesterséges forintgyengítés állampapírpiaci hozamok növelése érdekében. Csak egy kicsit hosszú lett volna kiírni. 🙂 Lehet, hogy az alábbi levezetésre lesz, aki azt mondja, hogy ez összeesküvés-elmélet, de nem érdekel, mert logikailag szerintem passzol és a józan paraszti eszem ezt érzi igaznak. Mivel 2003. óta 3. alkalommal történik meg ez a “jelenség”, ezért feltételezhető, hogy ez annyira véletlen, mint az, hogy a Föld kering a Nap körül. Van tehát még 1 (teljesen legális) “trükk”, amiről szólnunk érdemes. Ez nagyon nagy, szóval figyelj komám:

Amikor egy ország nem hajlandó együttműködni az IMF-fel (és mondjuk olyan helyzetben van, mint Magyarország, hogy EU tag és ezért szigorú előírásoknak megfelelően kell működtetni az országot), akkor a jobb belátásra bírás érdekében (vagy akár csak úgy poénból, mert “miért ne keressünk egy kis pénzt”) spekulálni lehet a nemzeti fizetőeszköz, jelen esetben a forint ellen. Hogyan is történik mindez?

Van egy olyan (pénzügyi műveletekre szakosodott) piac, amit úgy hívnak, hogy tőzsde. Ez is ugyanúgy működik hivatalosan, mint a zöldségpiac, csak itt nem paradicsom, paprika és uborka a termék, hanem vállalatok részvényeit (=tulajdonjogot megtestesítő értékpapírjait), kötvényeket, stb. lehet adni-venni. Ha én egy cégnek megveszem a részvényét (=ezzel befektetek a cégbe) majd a cég növekszik és egyre több értéket állít elő, akkor növekszik a rám eső rész(vény) értéke is és tőkejövedelmem lesz. Ezt így hívják. Ez nem kamatjövedelem, hanem tőkejövedelem. Vettem egy értékpapírt 100 Ft-ért, növekedett a cég értéke 10%-ot 1 év alatt, akkor ezt a részvényt 110 Ft-ért tudom jó esetben eladni. Ha a cég értéke csökkent, akkor pedig az én rész(vény)em veszített az értékéből. Ezt hívják rizikónak. 🙂 A tőzsdéken (pénz- és tőkepiacok) nagyon sok termék van, a részvényeken kívül vannak határidős piacok (ami arra való, hogy egy jövőben megvásárolni kívánt termék árát most fizetem ki, mert azt gondolom, hogy esni/emelkedni fog az értéke), valamint vannak kötvények és egyéb származtatott termékek is. (Opció, ETF, stb).

Van egy olyan tőzsde is, amit devizatőzsdének, vagy más néven Forex-nek (Foreign Exchange Market) hívnak, ahol a konvertibilis (=átváltható) devizákat (=banki számlapénz) adják-veszik nagy tételben az erre engedéllyel rendelkező bankok. Ez is elsősorban a valódi értelme miatt létezik, különben nem lenne rá szükség. Pl. ha egy cég leányvállalatokat működtet egy külföldi országban, akkor nem mindegy, hogy éppen milyen a két ország fizetőeszközeinek árfolyamkülönbsége. Tegyük fel, hogy a leányvállalat országában a fizetőeszköz brutálisat veszít az értékéből valami miatt. Ha az anyacég a devizapiacon nagy tételben biztosítást vásárolt előre (vagyis az említett példában beshortolta – árfolyamesésből származó haszonra spekulálva – a külföldi ország devizáját), akkor nem bukik semmit, mert a devizatőzsdei ügyleten annyi lehet a nyeresége, mint amennyit a külföldi ország fizetőeszközének értékcsökkenéséből elszenvedett. Ezt úgy hívják szaknyelven, hogy hedging (=biztosítás). Egyik oldalon bukok, de a másik oldalon nyerek. Így megmarad az egyensúly(om). 🙂

Magyar példával élve: ha van devizathiteled, de a felvett devizanemben nincsen jövedelmed, akkor árfolyamkockázatod van. Ha gyengül a forint, többet kell fizetned havonta. Ez gondolom ismerős. Sajnos… 🙁 Ha azonban a forex-en a hitelszerződés időpontjában vettél volna CHF/HUF-ot (vagyis szaknyelven longoltad volna a svájci frankot a forint ellenében), akkor az árfolyam elmozduláson megkerested volna a megnövekedett hitelösszeg árfolyamveszteségét. Ezt természetes fedezettségnek hívják! (Mint ahogyan azt is, hogy ha CHF hiteled van de van külföldről CHF bevételed, akkor megint fedezve vagy, mert nem annyira érdekel az árfolyam változása.)

Namármost. A devizatőzsdék arra is lehetőséget nyújtanak, hogy spekulatív (=nyerészkedésre berendezkedő) céllal egy adott ország devizáját – az ország gazdasági állapotának tökéletes figyelmen kívül hagyásával – lehessen erősíteni vagy gyengíteni. Magyarul egy ország gazdasága papíron lehet nagyon erős, ha a Forex piacon úgy döntenek “a nagyok”, hogy nagy tételben elkezdik eladni az adott ország devizáját egy másik devizával szemben (a forex-en szembenálló felek vannak, vagyis ha eladsz forintot, akkor azt csak valami másért tudod eladni, ami lehet dollár, euró, frank, stb.), akkor az az ország fizetőeszközének a drasztikus gyengülését eredményezi. Ezt közgazdasági nyelven úgy fejezik ki, hogy “csökken a forint iránti kereslet”, vagy a “forint kínálata megnő”. Ez természetes gazdasági folyamatok következtében is megtörténhet, de a spekuláció erre ugyanúgy teret ad. Ha túlkínálat van valamiből, annak zuhan az ára.

Rakjuk össze akkor az eddig felvázolt képet, mert ijesztő eredményre jutunk. Amikor ez számomra világos lett, bele kellett kapaszkodnom a kocsmapultba. 🙂

Ha a nemzetközi befektetők nyerészkedni akarnak egy országon, akkor a forex piacon elkezdik eladni a “kirablásra szánt” ország devizáját, ami ezáltal óriásit gyengül. Magyarországon ez az utóbbi időben a 262 EUR/HUF árfolyamot egészen 317-ig vitte fel. Vagyis le, mert bár többet kell fizetnünk az euróért, ez azért van, mert a pénzünk kevesebbet ér. Vagyis eurónként több, mint 50 Ft-ot zuhant a forint értéke. Ez lehetőséget nyújt arra a befektetőknek, hogy olcsón vegyenek forintot, hiszen ők minden egyes euróért “most” 317 Ft-ot kapnak (volt olyan pont, ahol ugye majdnem 318 is volt az EUR/HUF árfolyam). 1 millió EUR tehát most 317 millió Ft-ot ér és nem 262 milliót. Az nem kis különbség. Ha a magyar államkötvényeket megvásárolják az olcsó forintért, akkor a már felvázolt árfolyamnyereség miatt a gyenge forint nagyon jót tesz ennek a szituációnak. A gyenge forint miatt pedig az szokott ilyenkor történni, hogy az állam emeli a jegybanki alapkamatot, emelkednek az állampapírpiaci hozamok, kedvező befektetési környezetet teremtve ezzel a tőke számára, mert ha a tőke gyarapodni akar, akkor emiatt a kedvező környezet miatt forintot vesz az állampapírok vásárlásához, amitől – arra számít a kormány, hogy így majd – visszaerősödik a forint. A nemzetközi befektető tehát bezsákol forintból és államkötvényt vesz belőle, jó sokat. A Carry Trade ügyletben olcsón vett fel EUR vagy CHF hitelt, a jó gyenge forintárfolyamnak köszönhetően olcsón vett egy csomó forintot, amit magas kamatozású állampapírba beletett. Az állampapír lejárta előtt általában figyelnek arra, hogy az “kirablásra szánt” ország devizáját visszaerősítsék, és így a magas kamatjövedelmen felül még az árfolyamkülönbségen is kaszálnak egy óriásit. Ugye milyen szép? Főleg ha Te vagy a befektető! 🙂

A probléma azonban az, hogy az államkötvények kifizetendő kamatai az ország belső adósságait növelik, és azokat a költségvetésből (=államkassza), vagy újabb kölcsönökből kell finanszírozni. Vagyis a nemzetközi pénzvilágnak (és az ő kézben tartott sajtójának) az az érdeke, hogy egy ország mögött lehetőleg legyen IMF védőháló, mert akkor bizonyos lehet abban, hogy az ilyen pénzügyi spekulációkon nyert profitjait ki tudja vinni az országból. (És tévedés ne essék: a hitelminősítők – Moody’s, Fitch, S&P – célja is csak annyi, hogy feltérképezze egy ország fizetőképességét a nagytőke számára. Ha nem fain az ábra, akkor leminősítenek, ami nagy veszély egy kormányzatnak. Hozzáteszem, hogy a nagytőkének nem célja az országot romba dönteni, mert ők hosszú távú készpénz-áramlásra – cash-flow – akarnak berendezkedni. Nekik az a jó, hogy működik az ország, mert akkor megkapják a pénzüket.)

Ahogy a bevezetőben említettem, Magyarországon 2003 óta már 3. alkalommal játsszák el ezt a devizagyengítős + állampapíros “játékot” és eddig mindig az lett a végeredmény, hogy az ország külső forrás bevonására (egyre szigorúbb monetáris politikát betartató világbanki hitelek felvételére) és ezzel a külső adósságainak növelésére kényszerült. Hiába hangoskodik tehát egy kormányzat, hogy az IMF nélkül akarja megoldani a gazdasági növekedést, ha a nemzetközi nagytőke profitnyerészkedésének az útjába próbál állni, akkor mosolyogva eltapossák. Mindezt úgy, hogy közben a sajtóban folyamatosan lejáratják a nemzetgazdasági függetlenségért küzdő kormányzatot, és így az EUR árfolyamban érdekelt hazai vállalkozói réteg és a devizaalapú hitelekben eladósodott lakosság is könyörögni fog, hogy csináljanak már valamit (odafönt), csak erősödjön vissza a nemzeti fizetőeszköz. És ilyenkor jön az a pont, amit a nagytőke az első pillanattól fogva akart: a lakosság elfelejti azt, hogy a függetlenség jó lehet, és nyugalmat és kiszámíthatóságot akarva vállalja a további rabszolgasorsot.

Itt van egy másik trükk is. Ez sem “rossz”… 🙁

Erről (is) szól a kapitalizmus kedves barátaim: A világ egy üzleti vállalkozás, a pénz oda áramlik, ahol több lehet belőle. Ezek ma már természetesnek tekintett (és főleg kommunikált!) gazdasági folyamatok, de ha nem értjük meg azt, hogy az adósságot pontosan ezek miatt az ügyletek miatt SOHA nem fogja kifizetni egyik ország sem, akkor NINCS JOGUNK PANASZKODNI!

Kedves komám! Annak ellenére amit itt olvastál, én nem panaszkodom és nem mutogatok. Ezek csak tények és számomra logikus következtetések. Az, hogy a világ nem az értékteremtést tekinti elsődlegesnek, azért én vagyok a felelős. Mert az én hozzájárulásom kell ahhoz, hogy ez a kamatfizetésre létrehozott rendszer működjön.

Oda kell figyelni, hogy olyan világot teremtsünk, melyben az értéket előállítók kapják az igazi jutalmat. A jó hírem az, hogy ez csak rajtunk múlik! 🙂

About the Author:

"Józsi bácsi" egészen pici gyerekként jött a világra. Művészembernek készült, de végül egy boldog senki lett belőle, aki folyamatosan meg akarja fejteni a létezés miértjét és ezért állandóan keres-kutat és keresi a tükröket, amelyekbe belenézhet. Van egy olyan érzése, hogy a világot túl sok propaganda és butítás veszi körül, s hogy valakik, valahol azt szeretnék, hogy a kisember soha nem fejtse meg a leglényegesebb összefüggéseket, s így megfelelő információ és rálátás nélkül mindig a rövidebbet kell húznia. "Józsi bácsi" úgy gondolja, hogy a tisztánlátásért érdemes fellépnie, ezért blogolásba kezd, benéz "a dolgok mögé". :) Részletes infó "Józsi bácsiról" itt olvasható.

Hozzászólások (9)

Trackback URL | Comments RSS Feed

  1. Hocza József szerint:

    Nem olyan régen találtam rá az oldaladra, nagyon jók az írásaid!
    A másolási engedélyeddel éltem és a cikket a http://www.aranyfrank.hu oldalon megismételtem. Forrást feltüntettem.

    Köszönöm, és vendégem vagy egy “felesre”

  2. wtf szerint:

    Kedves Józsi bácsi! Talán segít egy kicsit kerekíteni a sokszöget, ha elárulom, hogy az állam nem tudja változtatni a jegybanki alapkamatot. Gyakran szeretné, de nem megy. A jegybank független, és saját belátása szerint állapítja meg a jegybanki alapkamatot. (Nem véletlen a neve.)

  3. Gy.Ci szerint:

    A devizahiteleseknek:

    Csak egy rövid folytatást engedjetek meg, a hozzászólások apropóján…

    Nekem felállt a szőr a hátamon, amikor olvastam, hogy kormányunk hogyan próbál (vagyis már meg is tette) segíteni a devizahiteleseken, és élteti tovább az illúziót. Hogy milyen illúziót? Szögezzük le: 1 Ft-ból nem lehet megvenni egy 20 milliós házat, és 10 millióból sem lehet megvenni egy 30 milliósat. Ezt régen sem lehetett, és a jövőben sem lehet. 🙂
    Az, hogy sokan igy tettek, javarészben az egyének hibája, hiszen felnőtt emberek vagyunk, és amikor valaki felvesz akármilyen formában egy óriási összeget hitel formájában, akkor vélelmezem tisztában van a kockázatokkal. Forint hitel esetében sincs ez másképpen.
    Félre ne értsetek. Vannak a végtörlesztésben jó dolgok is, hiszen főként azokon segített, akik óriási “kezelési költséget” fizet(ett), ráadásul devizában. (itt van például jelentős felelőssége az államnak, főként a szabályozás hiányossága okán, igy vegye is ki belőle a részét) De ez is csupán a dolgok rövidtávú elódázása. Biztos vagyok benne, hogy a bankok perelni fognak, és nyerni is fognak. 🙁 És akkor fizetni kell nekik. Ebben az esetben közpénzből adtunk egyes egyének akár több millió forintot. Az ma még részletkérdés, hogy majd miből?! Hogy van ez kérem szépen?!

    • Dömös Imre szerint:

      Nos a devizahiteles témához..egy bizonyos árfolyamnál senki sem tud fizetni…rendszerszintü kockázat…nemzetbiztonsági kockázat….és eljutottunk oda ahol kockázat van ott kell lennie kockázatkezelésnek is..ezt egy átlagos pénzügyi fogyasztó nem biztos hogy tudja…ha azzal etették az embereket hogy max 10-15 százalékkal mehet csak fel a chf akkor abban a tudatban voltak hogy korlátozott a kockázat…és nem hosszútávú korlátlan kockázatot vállaltak korlátozott kamatelőnyért…ennyi ember nem lehetett hülye…(önkormányzatok,képviselők,cégek,vállalkozók)de sajnos ezt kommunkálja a média is..erősen…

  4. Gy.Ci szerint:

    Sziasztok!

    Előre is elnézéseteket kérem, de próbálok rövid lenni, és így nem bontom ki a mondandóm.
    Teljesen értetlenül olvasom ezt a cikket, mivel nem értem kinek mi a problémája…A Világon mindenhol hasonlóan zajlanak ezek a folyamatok. Az a hiányossága ennek az irománynak az, hogy kiragad egy a piaci folyamatokból egy szegmenst, és “beállítja” valami gigantikus összeesküvés elméletnek. Holott nem az.
    Fontos kérdés, hogy miért kell kibocsájtanunk kötvényeket? Hogy finanszírozza az állam magát!
    Miből van pl. a Valutalapnak pénze? Abból, hogy ők is kötvény bocsájtanak ki.
    Ki veszi meg? Főként olajhatalmak, vagy pl. Kína?
    Mért? Hogy több pénze legyen.. 🙂 (Mint amiért te is a bankban tartod a pénzed)
    És miért nem szabadul el piac? Röviden azért, mert “egymás pöcsét fogjuk”. Ha mi pl. csődbe megyünk, akkor akinek magyar állampapírja van, az valószínűleg elveszti a befektetését. Ezért ők abban érdekeltek, hogy továbbra is érjen valamit az állampapír.

    Leszögezném, közel sem vagyok gazdasági szakember, de a piacról élek. (máskülönben a devizák shortolását büntetik) A mostani kilengés okai, főként a jegybanktörvénynek köszönhetőek. Világosan látszik, hogy a kormány rá akarja tenni a kezét a jegybank devizatartalékaira. A piac reagált rá! Magas a csődkockázatunk is, ami még kevesebb tőkét vonz. Ennek jeleit már láthattuk, az állampapírjaink sajnos még magasabb hozammal sem keltek el. Ha ez igy lesz tavasszal is, akkor az állam nem tudja kifizetni a lejáró kötvényeit, és jön a csőd, hiszen fizetésképtelenné válik. Na ezért ilyen gyenge a Forint.

  5. Mari néni szerint:

    Köszönöm a cikket,számomra igen tanulságos.

  6. bérczes ádám szerint:

    ezt csekkolják a devizahitelesek nyugodtan: tudatbazis.hu/dammandrea

    • Józsi bácsi szerint:

      Kedves Ádám! Elolvasnám a cikket, de jelszóval védett! Kérlek segíts! Üdv: Józsi

  7. komlomedia szerint:

    Azért vannak játékosok az asztal körül, akik esetenként cinkelt lapokkal játszanak 😉
    http://komlomedia.wordpress.com/2011/12/20/a-sokkolo-igazsag-a-folyamatban-levo-eu-osszeomlasrol/
    (Engedelmeddel kicsit reklámoznám szerény munkánkat)

Leave a Reply

CommentLuv badge