Igazzá(?) vált hazugság(?)

Igazzá(?) vált hazugság(?)

Igazzá(?) vált hazugság(?)

Évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy vajon kik és milyen irányba terelgetik a történelem folyamát, egyáltalán létezik-e egy olyan, háttérből működő irányítás, mely “nem hagyja”, hogy természetes, emberközpontú valóságot teremtsünk. Pontosabban fogalmazva elfoglalják a figyelmünket – mert hagyjuk(!), hogy ezt tegyék – , hogy ne a lényegre (=ki vagyok én?) koncentráljunk és ne a helyes kérdéseket tegyük fel, s így mi magunk leszünk az okozói annak, hogy nem úgy élünk, ahogy szeretnénk. Emberközpontú valóság alatt azt értem, melyben nem a haszon és az életben maradásunk mumusaként emlegetett folyamatos gazdasági növekedésé lesz a főszerep, hanem az egymás ideje és munkája iránti tiszteleté, az egyéni és szociális egészségé és a felebaráti szereteté. (=Ne tégy olyat mással, amit önmagadnak sem kívánsz!)

A válasz, melyet kérdéseimre találtam a mai világban némileg tabunak számít és egyértelműen az összeesküvés elméletek kategóriájába sorolják, de én igyekszem ebben a bejegyzésben bebizonyítani azt, hogy ez lehet, hogy mégsem elmélet. Ha bármikor úgy érzed, hogy “na ez már sok, ez a Józsi egy elvetemült, félreinformált, előítéletektől fűtött buta ember”, akkor nézz utána a forrásoknak, amiket említek és azokra kéretik haraggal lenni. 🙂 Azt azonban előre bocsájtom, hogy bár vitatott dolgokról fogok írni, a végének lesz egy pozitív kicsengése, mely rávilágít arra, hogy semmilyen eszme nem működik közreműködők nélkül…

Bizonyára Ti is észrevettétek azt, hogy a mai nyugati világ legmegosztóbb jelzője az, hogy valaki antiszemita, vagy rasszista. És az is bizonyára feltűnt, hogy ha a zsidóság vagy a cigányság a célpont, akkor óriási a balhé, ha a muszlimok vagy perzsák (“az iszlám”), akkor az teljesen normális. Ez nem csak nálunk, Magyarországon igaz, hanem szerte a nyugati világban. Azok a köcsög arab terroristák. Ugye hallottad már Te is? Hmm. Én eddig 3 arab országban jártam és valóban vannak számomra furcsának tűnő szokásaik (számomra érthetetlen a nőkkel szembeni bánásmód), alapvetően rendkívül kedves, szeretetre méltóak is tudnak lenni az arabok, akik mellesleg ugyanúgy tisztelik a hagyományaikat, mint a zsidók. (Lehet, hogy némelyikkel nem értünk egyet, de attól azok még hagyományok.) Mint pl. az is, hogy kamatot csak akkor szabad szedni, ha a kihelyezett hitelből valódi többletérték keletkezett, és kizárólag a nyereségen osztozik a bank és a hitel felvevője. (Lehet, hogy pont ez a baj velük?) Megjegyzem, hogy Izraelben is többször jártam és fantasztikus országnak tartom a benne élő emberekkel együtt, ezt a következőkben leírtak előtt fontosnak tartom megjegyezni.

Az általam megismert kutatási munkák arra engednek következtetni, hogy az egész megosztás és megosztottság egyik(!) légyeges külső(!) eredője az ortodox júdaizmus eszméiből fakad, melynek alapja a Babilóniából származó Talmud (jelentése: tanítás), pontosabban fogalmazva annak csak bizonyos(!) részei. (Azért fontos kihangsúlyozni, hogy bizonyos részek, mert más részei viszont komoly hagyománytiszteletről tanúskodnak!) Természetes dolog, hogy csak azt lehet megosztani, aki hagyja (ez ugyanis a belső! eredő), tehát valójában mi vagyunk az okozók és a személyes felelősségünket eszem ágában nincs kisebbíteni, de ez egy lényeges puzzle darabka, ha megismerjük, hogy mi van benne leírva. (Van egyébként egy lényegesen megengedőbb Jeruzsálemi Talmud is, ami kevésbé kirekesztő eszmeiségű.) Nagyon fontos megérteni, hogy ez az eszmeiség nem feltétlenül egy bizonyos népcsoport sajátja (i.e. nem a zsidók, mint nép van az eszme mögött), hanem néhány olyan szellemiségű (vallási) vezető – akiket az ugyancsak zsidó (bizonyos kutatások szerint nem is zsidó) Názáreti Jézus farizeusoknak hívott -, akik merőben másként gondolkodnak, mint az a népcsoport, akit egyébként vezetnek. Ami a legmeglepőbb volt számomra a különféle kutatómunkák olvasása során, hogy valójában az egész eszmeiség legnagyobb elszenvedője talán maga a (nem túl vallásos, hétköznapi) zsidóság, és ők – sokan legalábbis – nem is tudnak erről. (Legfőképpen azért, mert a gerjesztett zsidózás rájuk hat a leginkább.) Elmondom mindjárt, hogy miért gondolom így.

Fontos megjegyzés: A továbbiak elolvasásához teljes nyitottság szükségeltetik (különben tutira elkapcsolsz :)), mert számos olyan következtetést von le, ami ma valahol tabunak számít. Lehet, hogy az eszmefuttatás téves, de ennek ellenére szerintem(!) logikus és olyan történészek és kutatók forrásaiból származik, akik számomra hitelesnek tűnő információkra alapozzák a véleményüket és legfőképpen a dolgok egy olyan aspektusáról mesélnek, ami a tömegtájékoztatásnak nem része! Ha másért nem, már ezért érdemes megfontolni ezt a verziót is. ”Honnan tudhatjuk bizonyosan, hogy az az igazság, amit mindenki elfogad annak?” Ezt a kérdést én mindig felteszem magamnak. (Ha mégis tévednék, mindenkitől elnézést kérek, de azért javaslom, hogy a másik oldal történészeit is hallgassuk meg!)

Na nézzük…

Szeretném hangsúlyosan leszögezni, hogy a zsidósággal és a cigánysággal semmi baj nincsen. Az általánosítás mindig és mindenhol tévútra visz! Ugyanolyan tökéletes népcsoport(ok) Isten csodálatos teremtményeiből, mint mindenki más, a probléma kizárólag azzal lehet, hogyha bárki közülük – mint ahogyan a kaukázusi, ázsiai vagy afrikai népcsoportok egyedei közül is – deviáns módon úgy gondolja, hogy neki több joga van az életben (és az életHEZ), mint kötelessége és jogtalanul uralkodhat mások felett és elveheti azt, amiért nem ő dolgozott meg. Nem is beszélve mások életéről. (Lásd “Osama bin Laden és tömegpusztító fegyverek elleni” kamu háború, melynek következtében millió számra haltak meg ártatlan civilek Afganisztánban és Irakban egyaránt!) Mint egy korábbi cikkben említettem, az én felmenőim között is van, aki zsidó származása révén a II. világháborúban munkatáborba került és ott halt meg, csak hogy tiszta legyen a kép, hogy mennyire fontos számomra az objektivitás!

A jövő-kép-telenség(?) című bejegyzésben már utaltam rá, hogy az öngyilkos palesztin merénylők valójában végső elkeseredésükben választják a halál eme, számunkra érthetetlen formáját, tekintve, hogy az elmúlt 100 évben a Palesztina területére betelepített zsidóság magasan kiképzett és (fizetett) katonasága (!) – tehát nem a zsidó nép en bloc, mint olyan – szinte minden használható földterületet elvett tőlük. Tudom, hogy a hírekben és a történelemkönyvekben ezt nem így tanítják, de nézzétek meg ezt a statisztikát (a meggyilkolt izraeliek és palesztinok arányáról), valamint az Occupation 101 c. dokumentumfilmet (a teljes film angol nyelven megtekinthető itt), amelyben izraeli katonák mondják el, hogy milyen parancsra kellett cselekedniük annak idején. És azt is nézzétek meg, hogy a palesztinoknak hagyott földterületek jelentős része terméketlen sivatag. Íme:

Ezeket az információkat – bár a fősodrású média nem foglalkozik ezzel – az internet által egyre többen ismerik már, köztük olyan fiatal, amerikai (zsidó származású) aktivistákhoz is eljutott, akik Izrael palesztin-elnyomó politikája elleni tiltakozásuk jeléül pl. a gázai övezetbe utaztak, hogy megakadályozzák azt, hogy a palesztin emberek házát az izraeli katonaság ledózerolja. Köztük volt a tragikus halála miatt híressé vált 23 éves Rachel Corrie is, aki odaállt egy bulldózer elé, az meg nem vette ezt figyelembe. (Erről szól a “The Killing Zone” c. brit dokumentumfilm is.) Ebből a szempontból pedig az 1948-ban megalapított Izrael állam “béke” irányába történő cselekedeteit az sem teszi jogossá, hogy enélkül a területfoglalás nélkül a mai Palesztina területén nem egy modern, kereskedelmi és gazdasági szempontból fejlett, demokratikus társadalom élne. (És nem állíthatjuk 100%-os bizonyossággal azt sem, hogy ez nem lenne így!)

Mégis milyen eszmeiség az, amely ezt lehetővé teszi?

Itt jön a képbe a Babilóniai Talmud (BT) – és legfőképpen annak néhány fontos része -, mely az ortodox júdaizmus egyik alapkönyve. (Az eszmeiség hátteréről, és annak a mai zsidóság életére vetített hatásáról Michael Hoffmann amerikai történész 15 éves kutatómunkája által megírt Judaism Discovered c. könyvét vettem alapul. Mr. Hoffmann kutatómunkája annyira alaposan lett összeállítva, hogy a könyv hátulján egy rabbi méltatja(!) a szerző Talmuddal kapcsolatos ismereteit, a wikipedia ennek ellenére egy holokauszt-tagadó revizionistának írja le, de én azt mondom, hogy mindenki olvassa el a könyvet – aki angolul tud – és utána mondjon véleményt!)

A BT (melynek rövid kivonata magyarul is eléhető ezen a weblapon, vagy angolul itt olvasható) egyértelműen megkülönbözteti a szellemiség követőit annak nem követőitől. Ez nem kizárólag a nem zsidó származásúak alacsonyabb rendű megkülönböztetéséről szól, hanem azon zsidókéról is, akik a BT eszmeiségét nem tekintik sajátjuknak (ezeket tanulatlanoknak, azaz am-haa-retz nek nevezi az eredeti könyv, akiktől minden talmud-ismerőnek tartózkodnia kell). A könyv tehát mindenkivel – a nem igazán “hívő” zsidókkal is, aki a túlnyomó többség! – szemben kirekesztő, aki nem követi annak szigorú, felsőbbrendű szellemiségét. Ez egy kulcspont, mert pont ez a fajta szellemiség, ami miatt az egyébként gerjesztett és rendkívül jól jövedelmezőantiszemitizmus működik. (Azért mondom, hogy gerjesztett, mert szerintem nincs olyan ember, aki antiszemitának születne…) Az oly kényelmes általánosítás csapdájába beleszaladva a túlélésért küzdő tömeg gondolkodás helyett zsidózni, cigányozni és legfőképpen megosztani kezd, ahelyett, hogy megvizsgálná a saját(nak hitt) gondolatai eredőjét.

Nagyon fontos látni azt, hogy ez az a tömeglélektani irracionalizmus – amiről Gustave Le Bon 1923-ban írt könyve is szól -, melynek köszönhetően bármilyen háború, holokauszt vagy Gulag megvalósulhat. A nép – a gerjesztett propagandának köszönhetően – felvesz egy adott “pozíciót” és az embertársai humán létét teljességgel figyelmen kívül hagyva hadonászni kezd és kirekesztővé válik. (Megjegyzem: EZ A CÉL! Az irányítók célja pont az, hogy ez megtörténjen, mert megkívánt rendet csak megtervezett káoszból lehet létrehozni! Ez a hegeli dialektika alaptétele: probléma – reakció – megoldás! Ha valamit el akarsz érni, kelts problématudatot, szolgáltass rá egy reakciót, melyet a tömeg átvesz, aztán a végén a tömeg fogja akarni azt a megoldást, ami az eredeti cél volt. Probléma+reakció+megoldás. Minden háborút így robbantottak ki. Csendben jegyzem meg, hogy a Mossad, azaz az izraeli titkosszolgálat mottója a következő: By way of deception, thou shalt do war. Megtévesztés által háborút robbantunk ki. Ehhez most mást nem is fűznék hozzá.)

A zsidóság szerepének tisztázása azért is nagyon fontos, mert személyes tapasztalataim szerint a túlnyomó többségük nem is vallja magáénak a kirekesztő gondolkodást (olvassátok el a BT Sanhedrin 59a nevű fejezetét eme jelző megértéséhez!), másrészt sajnos sok olyan nem zsidó származású ember van, aki viszont ez alapján az eszmeiség alapján gondolkodik, főleg vezető körökben. (Ilyen pl. a Bush család, akik előre megfontolt gazdasági céllal háborúba küldtek több ezer amerikai katonát, hogy terroristának kikiáltott afgán és iraki embereket – köztük 1 millió civilt, aki ugye “collateral damage”, vagyis járulékos kár – öljenek meg). Michael Hoffmann egyértelműen leírja azt, hogy itt nem vérségi kapcsolaton alapuló népek kulturális örökségében kell keresgélni, hanem a Babilóniai Talmud némely tanításán alapuló kabbalisztikus szellemiség azon pontjait kell közelebbről szemügyre venni, mely bizonyos embereket mások fölé helyez minden szempontból, és amely alapján a szellemiség képviselői nem a felebaráti szeretet mentén cselekednek és hoznak komoly horderejű politikai és gazdasági döntéseket, hanem csakis a saját érdekeiket nézik akkor is, ha ezzel mások életébe belegyalogolnak. (Mondván: “Ha valakivel ezt meg lehet csinálni, akkor úgy kell neki!”) Sokszor elmondtam már, de megismétlem: Egy eszme annak alkalmazása során nyeri el a minőségét.

Érdekes adalék egyébként ehhez a témához, hogy a mai zsidóság kb. 80-90%-a az ún. (németnek nevezett) askenázi vérvonalból származik, 5-10% az ún. széfárdi zsidók (júdaizmus vallását követő berberek, arabok), néhány százalék pedig innen-onnan. Történelmi kutatások szerint (melyek hitelességét ugyan a fősodrású történelem nem tartja 100%-osan bizonyítottnak) a német-askenázi vonal főként a kazár nép leszármazottaiból áll, akiknek a vérségi őshazája nem Palesztina, hanem kb. a mai Grúzia. Ezt a témát nagyszerűen járja körbe az ismert svéd-izraeli történész Israel Shamir, a tel-avivi születésű, Londonban élő zenész, politikai aktivista Gilad Atzmon, az Amerikában élő zsidó történész, Normal Finkelstein (akinek “Holokauszt-ipar” című könyve magyarul is kapható), vagy akár egy kanadai egyetemi professzor, az ugyancsak zsidó Henry Makow, akinek a szülei Auschwitzban veszítették életüket, mégis a munkásságuk jelentős részében erről a kérdéskörről publikálnak! Számomra igazán megdöbbentő, hogy ők mennyire nem a megszokott módon közelítik meg ezt a témát és tulajdonképpen a zsidó népet védve egyértelműen az izraeli politikát és az agresszív cionista mozgalom mögötti érdekeket teszik a főleg közel-keleti háborúk – de az I. és II. világháborúk – felelősévé (is)! (Ne felejtsük el, hogy az I. világháború pont fél évvel a korlátlan pénzügyi likviditást lehetővé tevő amerikai FED megalapítása után tört ki, mely egyértelműen a Rothschild dinasztiához köthető, a modern Izrael állam pedig sokak szerint a Szuezi-csatorna miatti geopolitikai érdekek miatt ugyancsak Rothschild érdekből kezdett alakulni a XIX. század végén. Jóllehet lehet ezt is összeesküvés-elméletnek hívni, de szerintem ez egyszerű tészta: Itt nem egyszerűen pénzről van szó, hanem rettenetes mennyiségű pénzről, amely a hatalom alapja.)

Hogy a tudatosan gerjesztett – és nagyon sok izraelit zavaró és ezért Izraelből elvágyódó! – kirekesztő gondolkodás mennyire tapasztalható magán a zsidó államon belül is, arról az amerikai-izraeli kettős állampolgár Jack Bernstein nevű askenázi pasas, 1985-ben írt “Egy Amerikai zsidó élete Izraelben” c. rövid könyve mesél, aki a közel-keleti országba költözve elvett egy széfárdi nőt, ám onnantól fogva másodrendű állampolgárként kezelték, mert hogy a széfárdiak a “megtűrt zsidók”. Hmmm… A könyve megjelenése után (melynek angol nyelven itt elolvasható a rövidített kivonata) pár évvel a pali “baleset” áldozata lett. Egyébként, hogy egy teljesen fősodrású médiában is kapható könyvet említsek, néhány éve az amerikai bestseller listák élére keveredett, két neves egyetemi professzor, John J. Mearsheimer és Steven M. Walt “The Israel Lobby and U.S. foreign policy” (Az izraeli lobby és az amerikai külpolitika) c. munkája világosan leírja, hogy az amerikai politikát mennyire nem az amerikaiak, hanem a már említett farizeus gondolkodás által áthatott izraeli lobbi céljai szerint irányítják, persze a könyv megírásáért cserébe jól kirúgták őket a munkahelyükről… Nagyon fontos ismét(!) megjegyezni, hogy ez nem az izraeli népről szól (ők az elsődleges áldozatai ennek az eszmerendszernek, hiszen rengeteg negatív energia irányul feléjük az informálatlan embertömegektől!), hanem kizárólag azokról, akik az említett szellemiséget követve úgy gondolják, hogy rabszolgaként tekinthetnek az értékelőállító kisemberekre legyen az zsidó vagy gój.

Józsi, ne viccelj már! Hát mi ez a zsidózás, Te is kezded?

Nem. Igyekszem a lehető legtárgyilagosabban írni a témáról, mert úgy gondolom, hogy ezek az információk fontosak, hogy megértsük mi van az egész zsidózás mögött, ugyanis a kutatásaim alapján a valóság nem felel meg annak, amit a médián nevelkedett tömegek gondolnak.

A kérdés felmerül, hogy ha itt mégis valami összeesküvésről lenne szó, hogy lehet az, hogy ezek az információk mind elérhetők ma már? Miért nem akarják őket titkolni?

A kérdés nagyon jó. A válasz pedig kettős. Egyrészt azért nem akarják ezeket kontrollálni, mert az internet miatt nem is nagyon lehet, ezért inkább rengeteg szakértői ellenvéleményt is felvonultatnak, aztán derítse ki valaki a sárga csekkek kifizetéséért folytatott küzdelemben, hogy mi is lehet az igazság (“Good luck!”), nem is beszélve arról, hogy a tömegtájékoztatásban azért ilyen információk nincsenek benne és így a hitelességüket is megkérdőjelezi a tömeg! A másik oldal pedig az, hogy az érdekek és a pénzimádat köré felépített összefonódások olyan erősek már a kisember szintjén is, hogy nekem (“közönséges” halandónak) is a saját kényelmi zónámat kellene átlépnem ahhoz, sokszorosan többedmagammal, hogy a már működő rendszeren változtatni tudjak, tekintve, hogy én is hozzájárulok ahhoz nap, mint nap, hogy ilyen rendszerben éljünk. Most őszintén: még ha esetleg tudom / látom is, hogy mi az (általam vélt) igazság, kimenjek fellázadni, hogy esetleg bebörtözzenek vagy lepuffantsanak? Az, hogy ez így alakult, egyáltalán nem véletlen és mint már korábban említettem, én is szolgáltatom ehhez az energiát! Az információk pedig azért jönnek ki most, mert ki kell jönniük. Emlékeztek, hogy mit írtam a Csak tegyük fel… c. bejegyzésemben, hogy az információ energiának áramolnia kell, mert az élet tulajdonképpen egy folyamatos energia-körforgás?

A felületes “forgatókönyv” úgy tűnik, hogy létezik, s ebben az is le van írva, hogy az igazságot azok fogják elmondani a világ valódi menetéről, akik a gazdasági irányítást birtokolják. A “vallomás” pedig az írás szerint azért jöhet ki, mert az egész pénzügyi/gazdasági és ellátórendszer felépült a tudatosan megtervezett (és a nép által örömmel üdvözölt!) hatalmi struktúra köré (demokrácia van, melynek jelentése a “nép uralma”, s bár ez egyáltalán nem így van), egy radikális változáshoz, egy valóban emberközpontú világhoz össze kellene omlania szinte az egész meglévő pénzközpontú rendszernek, azt pedig senki nem szeretné. A kényelemzóna erősebb, mint a változás igénye. Erről szólt A “szabadság” ára c. bejegyzésem még korábban. A jelenlegi világot eladósításba csomagoló pénzrendszer – amit sokan (köztük én is) bírálok állandóan – tette lehetővé a gyors modernizációt, amely gyümölcsének (almájának) ízét nap mint nap élvezem, bár való igaz, hogy azért néha a torkomon akad a falat. (Lásd olcsó hitelek és könnyű pénzkereseti módszerek, melyeknek csak az előnyeit reklámozzák.)

Az említett “forgatókönyv” tulajdonképpen egy röpirat, az 1902-ben az orosz cárnál megtalált, azóta már többszöri esetben hamisítványként bizonyítást nyert (antiszemita) írás: A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei, amely – még ha szándékkal is íródott a zsidóság ellen – igen érdekes összefüggésekre mutat rá. Maga a könyv tulajdonképpen Maurice Joly francia ügyvéd “Genfi párbeszédek (a pokolból)” c. szatírájának alapján készült minimum 60%-ban, s bár így a “hitelességével” kapcsolatban valóban nincs túl sok kérdés, döbbenetes módon mégis(!) sorra valósulnak meg egymás után a benne leírtak. Magyarázat és elmélkedés helyett itt van néhány részlet, melyekről döntsd el Te, kedves olvasóm, hogy mennyire felelnek meg a valóságnak… (és ha a teljes írást szeretnéd elolvasni, akkor töltsd le innen!)

A politikai szabadság gondolat, nem pedig tény. Ezt a gondolatot csalétekül kell tudni használni, valahányszor szükségesnek mutatkozik a tömegeket saját pártunkra állítani annak megsemmisítésére, aki a hatalmat birtokolja…

..Volt idő, amikor a jóhiszeműség és a becsületesség uralkodott. A szabadság gondolatát ma lehetetlen megvalósítani, mert senki sem tudja, miként használja mérséklettel…

A politikának nincs semmi köze az erkölcshöz. Az az uralkodó, akit az erkölcs vezérel, nem jó államférfi és ezért bizonytalan a maga trónján. Annak, aki uralkodni akar, egyaránt kell igénybe vennie a cselvetést és megtévesztést…

A kellő munkamódszerek kidolgozásánál figyelembe kell venni a tömeg hitványságát, lanyhaságát, állhatatosságát, azt, hogy képtelen megérteni és tiszteletben tartani saját életének vagy jólétének feltételeit…

Korlátlan kényuralom nélkül nem maradhat fenn egy civilizáció sem, hiszen az nem tömegeken nyugszik, hanem azok vezetőin, bárkik is legyenek azok. A tömeg barbár, és ezt a barbárságot minden alkalommal kimutatja. Abban a pillanatban, amikor a tömeg kezébe kaparintja a szabadságot, az azonnal anarchiává változik, mely a legmagasabb fokú barbárság…

Az erőszak legyen az alapelv, a megtévesztés és ravaszság pedig a követendő irányvonal ama kormányok számára, melyek nem akarják koronáikat valamely új hatalom lábai elé helyezni. Ez a rossz az egyetlen eszköz, mellyel a célt, a jót elérhetjük…

A régmúltban mi voltunk az elsők, akik bedobtuk a néptömegek közé ezeket a jelszavakat: “szabadság, egyenlőség, testvériség”, s ezeket a szavakat azóta is sokszor megismételték ostoba papagájok; melyek mindenfelől leszálltak erre a csalétekre. Vele együtt elvitték a világ jólétét, az egyén igazi szabadságát, mely azelőtt oly jól meg volt védve a tömeg nyomásával szemben. Az önmagukat bölcseknek képzelők, az intellektuelek a maguk elvontságában mit sem tudtak kezdeni ezekkel a szavakkal; nem vették észre, milyen ellentmondás van a szavak értelme és azok egymás mellé helyezése között; nem látták meg, hogy a természetben nincs egyenlőség, nem lehet szabadság; hogy a természet maga rendelte a nézetek, jellemek és képességek egyenlőtlenségét épp oly változtathatatlanul, mint az alárendelést a maga törvényei alá…

A világ népei és az egyének is azonosítani szokták a szavakat a tettekkel. Megelégszenek a látszattal és csak ritkán ügyelnek arra, vajon beváltják-e a közéletben elhangzott ígéreteket. Ezért kirakatintézményeket fogunk életre hívni, melyek ékesszóló bizonyítékát adják majd annak, hogy mennyire szolgálják a haladást…

Hogy kézben tartsuk a közvéleményt, azt össze kell zavarnunk oly módon, hogy addig és annyi egymásnak ellentmondó nézetnek adjunk hangot a legkülönbözőbb oldalakról, amíg el nem veszítik fejüket ebben a labirintusban és arra a meggyőződésre nem jutnak, hogy legjobb, ha az embernek egyáltalában nincs nézete politikai ügyekben, melyeket a közvélemény amúgy sem érthet meg, mert csak azok értik meg, akik irányítják a közvéleményt…

…és ez csak az első 2 könyvből néhány részlet és van ilyenekből 24! Én őszintén mondom nektek, hogy el tudom hinni, hogy ez tényleg egy gyűlöletkeltő propaganda írás, de mint ahogyan Machiavelli: A fejedelem c. könyvéből is nagyon sokat lehet tanulni Cesare Borgia kegyetlenkedéseiről (Sztálin kedvenc könyve volt!), így ebből is okulhatunk eleget teljesen függetlenül attól, hogy mennyire hiteles. (Ne felejtsétek el, hogy pl. Szün-ce: A háború művészete c. műve is alapmű az emberi pszichológia manipulálását és jövedelmező stratégiák kidolgozását illetően!)

A rendkívül fontos tanulsága egyébként bármilyen ehhez hasonló, valójában fifikás erőszakra épülő eszmeiségnek, hogy az Isteni abszolútumtól tökéletesen elszakított társadalmi rendszert támogatnak, melyben a materializmus teremtményei az egyedüli értékek és a szellemi, lelki táplálékok haszontalan, gazdasági szempontból fejlődést nem eredményező “dolgok”. (Lásd a Pol Pot vezette Khmer Rouge diktatúra Kambodzsában, ahol – anekdoták szerint – minden szemüveges embert kinyírtak, mert azt feltételezték róluk, hogy ők intellektuálisak és így veszélyt jelentenek a rendszerre nézve.)

Van még egy kb. 40 perces előadás a politikai cionizmus témáját illetően, mely figyelmet érdemel, ez egy 1961-ben elhangzott beszéd egy Benjamin H. Freedman nevű egyébként korábban cionista szellemiségű zsidó származású üzletembertől, aki úgy döntött, hogy a személyes tapasztalatait megosztja a nagyközönséggel. (Rendkívül fontos, hogy ezt se indulattal nézd, kérlek(!), csak hallgasd meg, mert megvilágítja a történelem egy olyan oldalát, amelyről senki nem beszél és amelyből tanulhatunk mindnyájan! És amikor a zsidókról beszél, azt az elmédben NE azonosítsd a zsidó néppel, mert az megint az általánosítás csapdája!) Itt van a beszéd magyar nyelvű kivonata: Benjamin H. Freedman beszéde 1961 – A világháborúk eredete

Eme bejegyzés címét egyébként pont a jegyzőkönyvek szolgáltatták… mert lehet, hogy tényleg hazugság, de akkor miért van benne annyi rengeteg, valóságra hasonlító esemény?

A legfontosabb dolog a számomra döbbenetes, jelen valóságát hordozó gondolatok ellenére mégis az, hogy vajon elégszer nézek-e tükörbe, én. Ahogy Michael Jackson mondja az egyik híres dalában: “I’m starting with the man in the mirror!” (A tükörben lévő emberrel kezdem!) Ha nem jó kérdéseket teszek fel, akkor nem jó válaszokat fogok kapni és folyamatosan el fogom felejteni, hogy ki is vagyok én. Ha elhiszek mindent és érzelmileg belesétálok abba, amit nekem a világról a tömegmédiában állítanak, akkor annak vállalnom kell a következményeit! (Lásd pl. csalogató reklámok az olcsó hitelekről!)

Ha feltételezzük azt, hogy a jegyzőkönyvek – bár hamisnak tituláltak – mégis mesélnek arról, hogy mi volt és még mi várható, akkor önmagunk haraggal történő büntetése helyett egy felszabadító felismeréssel az elménkben és a szívünkben kiállhatunk az erkélyre és felkiálthatunk: “Hiszen ez zseniális! Ezek az emberek elképesztően okosan kitalálták ezt!” Mert bármennyire is ördöginek tűnnek ezek a tervek, valóban zseniálisan kihasználják az emberi naivitást, a butaságot, a kapzsiságot és az érdektelenséget. Aztán azt is hozzátehetjük: “Amíg én arra koncentrálok, hogy jól érezzem magamat és szórakozzak (szétszórjam a figyelmemet összpontosítás helyett!), addig nálam sokkal felkészültebb és stratégikusabb vezetők a világ menetét alakítják és ha engem az események hátsó szándéka (pl. a döntéseket érintő pénzek útjának megismerése) nem érdekel, akkor senkit nem hibáztathatok. Ezt a valóságot én teremtem azzal többek között, hogy nem akarom megismerni eléggé. Ennyi!” Ha végigolvasod ezt a hamisítványt, azt is látni fogod, hogy micsoda tervezőmunkát feltételez az egyes pontok megvalósítása, így aztán abban reménykedni, hogy az emberiségre váró dimenzióváltás(?) okozta felemelkedés hátradőlve fog megvalósulni, szerintem enyhén szólva álomszerű… Az emberi elme hatalmas erejű, de a tettek nem kihagyhatók! A változást a szellemi világban lévő megoldásokon keresztül tettek által tudjuk elérni a fizikai valóságban, meggyőződésem, hogy ezért születtünk ide a Földre!

Évekkel ezelőtt, amikor egy nagyon kedves zsidó származású barátommal beszélgettem a jegyzőkönyvekről, akkor ő csak annyit mondott, hogy ne foglalkozzam velük, mert hamisítvány az egész. Mikor azonban feltettem neki a kérdést, hogy olvasta-e és tisztában van-e azzal, hogy mégis minek köszönhetően valósulnak meg (valami érthetetlen oknál fogva) a benne leírtak – azzal a fontos kivétellel, hogy a valóságban a zsidóság túlnyomó részét és a nem zsidókat egyaránt használják, mint eszközt a távoli célok eléréséhez – akkor nem volt válasz. Meglátásom szerint az egyik legfontosabb pontja ennek az elmélkedésnek az, hogy a megoldás valójában az egyébként rendkívül okos zsidó nép kezében van. Ha ők is rájönnek, hogy használják őket (nem is kicsit), akkor felgyorsulhat a változás, mert ők lesznek azok, akik az antiszemitizmus kártyát visszafordítják azokra, akik azt felmutatják. Ennek eklatáns példája a már említett Israel Shamir, Gilad Atzmon, Norman Finkelstein és Henry Makow, de még rajtuk kívül is vannak sokan, akik valóban felebaráti szeretetből(!) cselekszenek nap, mint nap. (Gondoljatok bele, hogy a cionizmus eszméje hány izraeli katona elméjét szennyezte tele azzal a propagandával, hogy a kiválasztottság jogot formál arra, hogy egy népet a saját földjéről és házaikból elzavarjanak és hogy ezeket az embereket meg lehet ölni a “haza védelmében”?)

Egy fontos tanulság mégis az, hogy a zsidó nép igenis(!) összefog egymással (és az informáltak tudják köztük is, hogy a cionista mozgalom a hunyó, érdemes olvasgatni a zsidók a cionizmus ellen c. weblapot) és segítik egymást (s ebben még az am-haaretz-ek is benne vannak), ami pedig nagyon sok nemzet fiáról nem mondható el. Talán érdemes lenne példát venni erről az összefogásról? Ti mit gondoltok?

A legtöbb zsidó számára például, függetlenül a vallásosságuktól a hagyományok és a mítoszaik tisztelete elég magas fokú, jóllehet ennek az is oka lehet, hogy a “kiválasztottság” eszméje nem kicsit egosimogató dolog. Azért van mit ezekből is tanulni, hallgassátok meg ezt a rövid részletet Popper Pétertől:

A mítoszoknak és a hagyományok továbbadásának jóllehet rendkívül fontos eleme az igazságra való törekvés, vagyis ha torzítva adunk tovább tiszta hagyományokat, akkor abból torzulás fog születni. (És persze nem győzöm hangsúlyozni Az “eladás” hazugsága c. írásomban is többször említett, a személyes sorsunk megértésére való törekvés fontosságát!)

Évekkel ezelőtt hetekig együtt utaztam Dél-Amerikában egy izraeli ex-kommandós katonával, aki elmondása szerint 13 palesztint ölt meg különböző bevetések során. A srác nagyon kedves, előzékeny és intelligens ember volt és megkérdeztem tőle, hogy milyen érzés úgy leélnie az életét, hogy ennyi ember életét oltotta ki. A válasza ez volt: “Ez volt a munkám, a katonaság nálunk kötelező. Ha én nem lövöm le a palesztint, ő öl meg engem. Tudom, hogy nem túl igazságos ez a háború, de mit tegyek, ha én oda születtem? Most mondd meg nekem kérlek, hol van az én hazám?” Döbbenettel álltam a pali előtt és bár én kifejeztem neki, hogy mennyire sajnálom a palesztinokat (is), megértettem őt (hiszen őt így nevelték). Nekem is vannak sváb, zsidó, szerb felmenőim, de mivel ide születtem és magyar az anyanyelvem, én magyar vagyok. És ő hiába lehet, hogy eredetileg Kazáriából származik (illetve a felmenői, már ha onnan), a mai Izrael területén született és anyanyelve a héber. Az ő szemszögéből igaza volt, mert védte azt az országot, ahová született (és a szemléletet, amire nevelték), jóllehet bevallása szerint nem túl gyakran kérdőjelezte meg azt, hogy ez a védelem milyen áron és indíttatásból is történik… (Ami viszont nagyon érdekes, hogy azóta a feleségével együtt végérvényesen Ausztráliába költözött.)

Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy írjak-e erről a témáról, hiszen ez egy nagyon “rázós talaj” a mai világban, de mivel engem kizárólag az összefüggésekre való objektív rámutatás és az igazságra törekvő szeretet vezérel – nem beszélve a téma aktualitásáról -, ezért úgy gondoltam, hogy “beleharapok” egy kicsit ebbe is. A Szentföldön vívott háború nem hétköznapi halandó emberekről, “terrorista” palesztinokról és a maguk igazságáért és fennmaradásukért küzdő, “békefenntartó”(?) izraeli népről, hanem a politikai cionizmus célkitűzéseiről és rengeteg pénzről szól. Nézzétek meg ezt a 28 perces dokumentumfilmet, melyben egy izraeli születésű béke aktivista mondja el ezeket az információkat:

De hogy egy picit a BT kirekesztő szellemiségénél még tovább menjek (ha elvetném a sulykot, akkor kólintsatok fejbe), szerintem a zsidó népet felültették, mert az ő szenvedésük árán jut hatalomhoz egy nagyon szűk elit réteg, akik tulajdonképpen nem is zsidók. (És itt visszakanyarodnék a kazárokhoz és a Benjamin Friedman által elmondottakhoz, hogy értelmet nyerjen ez az elrugaszkodott gondolat…)

“Tudom a te dolgaidat és nyomorúságodat és szegénységedet (de gazdag vagy), és azoknak káromkodását, akik azt mondják, hogy ők zsidók, és nem azok, hanem a Sátán zsinagógája.”
(Jelenések könyve 2:9)

Eme bibliai idézet kapcsán felmerül bennem a kérdés, hogy mi van akkor, ha az Illuminátusnak nevezett (állítólag nem is létező 🙂 szabadkőműves) szerveződés, amit a szélsőségesek rém könnyen pecsételnek meg “zsidó kreálmányként” (szerintem tévesen), valójában nem az – a sok-sok szimbólumával együtt -, hanem az ő valódi “parancsolójuk” valaki egészen más? (Részletes történelmi kutatás egy fiatal brit történész, Andrew Carrington Hitchcock tollából: The Synagogue of Satan)

Ismerős ez a kép valahonnan? (A jelkép, amit mutatnak a Sátánisták jelképe. Kapcsolódhat ez értelmileg a bibliai idézethez?)

Zárásként pedig egy meglehetősen meredek gondolat…

Képzeljétek el, hogy ez a “sátáni” világ egy tükör. Az emberiség tükre, aki karmikusan megkapja azt, hogy belehajszolják a matéria imádatába és a szellemi világtól való eltávolodásba, az EGYség helyett a KÉTségbe, a szeretet helyett a félelembe. Mi van akkor, csak tegyük fel… Mi van akkor, ha ez a “brigád”, aki irányít, valójában a mi belső Lilith-ünk, az emberiség gonosz kisördöge – ha úgy tetszik, egy manifesztálódott “kivetítés” -, aki azért nyeri örömét a megosztásban és a pusztításban, hogy mi közösen felismerjük azt végre, hogy ennek CSAK MI, először az egyén, majd a közösség szintjén vethetünk véget azzal, hogy megismerjük a történések mögötti mechanizmust és tudatosan mondunk NEM-et az egymás gyilkolására, mert rájövünk, hogy a titok – A SZERETET – az EGYségben rejlik? A SZERETET ugyanis az ÉBERSÉG vagyis az igazság szellemének érvényesülése nélkül mindig korrupcióba megy át, majd gyűlöletté válik…

Ha az egész teremtést egyben nézzük (s elfogadjuk azt, hogy amint fent, úgy lent) és az egész világ egy hologram, akkor nem lehetséges az, hogy a mi belső világunk teremti a külső világot és ez a háborúval sújtott valóság a benne irányító hataloméhes pénzemberekkel együtt is a mi teremtményünk? (Valahogy nem tudom figyelmen kívül hagyni a szabad akarat kérdését és azt, hogy ha a kisember az egyén szintjén NEMet mondana a háborúra, akkor az nem valósulhatna meg.)

Nem tudom, csak hangosan gondolkodom… Szerintetek?

Most pedig, ennyi komoly kérdés feszegetése után – ha szereted Mozart zenéjét – hallgassuk meg az izraeli zongoraművész, Daniel Barenboim előadásában a C-dúr zongoraverseny I. tételét. Zseniális a pali! 🙂

P.S. A téma érzékenységére való tekintettel kérem a hozzászólások lehetőleg szalonképes megfogalmazását. Köszönöm!

Csak tegyük fel…

Csak tegyük fel…

Csak tegyük fel…

Tegyük fel, hogy Shakespeare-nek igaza volt abban, hogy “Színház (=színdarab) az egész világ és tényleg színész benne minden férfi és nő”. Tegyük fel, a legtöbben nem is igazi önmagunkat alakítjuk, hanem csak egy olyan képet, melyet a külvilág visszatükröződésében el akarunk fogadni önmagukról, mert ha belegondolunk a ténylegesen érzékelt és érzett valóságba, az fájdalommal jár(hat). Lehet, hogy tényleg félek; tényleg kishitű vagyok; tényleg nem vagyok vonzó; tényleg kisebbségi érzésem van stb. Ha a visszatükröződésben gyengének tűnünk, akkor erősödni akarunk pénzzel, pozícióval, hatalommal és külső növekedéssel (=fontosság emberi szükséglete birtoklási vágy kiteljesítése által), ha pedig túl erősek vagyunk, akkor mesterségesen gyengítünk önmagunkon, mert esetleg nem akarunk megsebezni olyanokat, akiket szeretünk.

Tegyük fel, hogy ezt a “színjátékot” nem is tudatosan választjuk, hanem mások szeretetéért vállaljuk a szerepünket az elfogadott realitásban és inkább nem teszünk fel kérdéseket. Se önmagunkkal, se a világunk működésével kapcsolatban. Tegyük fel, hogy mindezt csak azért, mert ez a kényelmesebb út és különben is ki az, aki azt szeretné, hogy hülyének nézzék?

Tegyük fel, hogy minden, amit érzékelünk az bár egy teljesen valódinak tűnő kép(zet), valójában csak egy színes, elménk által megteremtett illúzióvilág, melyhez különféle érzelmeket kapcsolunk annak megfelelően, hogy a szereplők éppen milyen monológot mondanak el a világról a színdarab során. Ha értjük, amit mondanak és “együtt rezeg” a külvilág kedvező visszatükröződésének köszönhetően általunk teremtett illúzióval az “új” információ, akkor megnyugvás születik odabent, ha pedig nem értjük vagy nem tudjuk értelmezni, akkor összezavarodunk és tiltakozni (esetleg félni) kezdünk. A bizonyosságomnak szüksége van arra az érzetre, hogy a világ olyan, amilyennek képzelem. Csak tegyük fel, hogy mégsem olyan…

Tegyük fel, hogy az Univerzum valóban ősrobbanással jött létre (ahogy mondják), de egy természetfeletti erő / Isten “parancsára” (tervei szerint) történt mindez, mert a cél az, hogy az anyagban megtapasztaljuk, felismerjük az anyag fölötti szellemi valóságot, mint elsődleges teremtőt. Évekkel ezelőtt elvégeztek egy kísérletet, melyben egy fotont (fényrészecskét) két részre szedtek, majd egy vezetéken egymástól 14 mérföldnyi távolságra küldtek. Amikor aztán az egyik kis részecskét külsőleg befolyásolták, akkor a benne bekövetkezett változás a másik, onnan 14 mérföldre lévő részecskére is hatással volt. (További részletek itt elolvashatók (angolul)!) Ebből arra következtettek, hogy a részecskék a szétválasztásuk után is kapcsolatban vannak egymással. Ez az a pont, ahol az ősrobbanás és Isten “verzió” tökéletes közös nevezőt kap, mert ha céllal történt a robbanás és a világegyetem minden egyes részecskéje kapcsolatban áll egymással, akkor az intuíciónak, a szív által történő, érzelmi fókusszal történő teremtésnek tudományos alapja is van! Ha a világnak ártok, magamnak ártok, ha jót teszek, magamnak teszek jót. Biztos hallottátok már ti is azt a kifejezést, hogy “felebaráti szeretet”. Az valami ilyesmi…

Tegyük fel – ha már itt tartunk – azt is, hogy Drunvalo Melchizedeknek van igaza, aki az Élet Virágának ősi titka c. könyvében azt írja, hogy a földi ember egy távoli civilizáció által lett a bolygónkra “helyezve” és ez az egész “emberi történelem” csak egy teszt. Egy teszt, semmi más. Annak a tesztje, hogy vajon képesek vagyunk-e arra, hogy tudatos lényekké váljunk és a külső-belső egyensúly megteremtése által tudatosan teremtsünk valóságo(ka)t? Egy teszt, hogy vajon képesek vagyunk-e meglátni önmagunkat a másik emberben és rájönni arra, hogy minden, amit a világban nem tudok elviselni, az bennem van, nem a külvilágban; hogy rájöjjünk arra, hogy a külső és belső teremtő összekapcsolódik, hogy van egy bizonyos szintű szabad akarat, mert arra kényszeríteni egy tudatos valakit, hogy mást gondoljon, mint amit gondolni akar, az egyszerűen lehetetlen…

Csak dőlj hátra, és képzeld el, hogy ez az igazság. Mit érzel? Tiltakozást, ítélkezést, elutasítást, dühöt? 1000%-osan bizonyos vagy abban, hogy ez semmiképpen sem történhetett így? Ha igen, milyen megkérdőjelezhetetlen kutatásokra alapozod a világképedet? Fontos: Én egy szóval sem mondom, hogy Mr. Melchizedeknek bármiben is igaza lenne. Csak tegyük fel…

Véleményem szerint bármi, ami érzéseket vált ki belőlem azon túl, hogy “a világ VAN”, azt Én teszem hozzá. És ha ehhez a furcsának tűnő gondolathoz félelmet, elutasítást, vagy a szerző tudatlanságát kapcsolom, muszáj észrevennem azt is, hogy mennyi program is fut a fejemben, amit teljesen igaznak hiszek, pedig a személyes tapasztalatom édeskevés mindennel kapcsolatban, amit Én személy szerint se nem kutattam, se nem áhítottam (eddig!) közelebbről megismerni.

Tegyük fel, hogy az emberiség rendelkezésére álló szent könyvek (Biblia, Korán, Védák, Misna), vagy akár Mahabharata és Ramayana hindu eposzok valahol mind-mind egy bizonyos “kódnyelven” íródtak és valójában tele vannak utalással arra vonatkozólag, hogy a gondolatainkon keresztül érzelmi tartalommal megtöltött, folyamatosan történő teremtő folyamatainkat felismerjük és rájöjjünk arra, hogy a gondolati és érzelmi felelősségünk kihelyezése a legnagyobb büntetést rója ránk. (Erről rengeteget írtam és még fogok is írni, mert azt gondolom, hogy a változás ott kezdődik, hogy máshogy értelmezem a velem történő eseményeket, mint eddig.) Csak tegyük fel, hogy a Bibliában pl. eredetileg benne volt a reinkarnáció (=újjászületés, a lélek folyamatos fejlődési útja) is, de aztán kivették belőle, mert a jelenlegi értelmezése jobban beleillik a félelemközpontú – és így irányításra alapozott – valóságunkba? (További részletek erről: pro és kontra.)

Csak tegyük fel, hogy az egyre többször emlegetett szabadkőműves és titkos társaságok – melyeket az összeesküvés-elméletek hívői a világ megrontásával “vádolnak” – , valójában olyan, egyébként némi kutatással könnyedén elérhető információktól tartanak vissza bennünket, melyeknek célja, hogy tudatosan, vagyis önmagunk működését kívülről is látva közelebb kerüljünk ahhoz a mindannyiunkat alkotó energiafolyamhoz, mely által folyamatos jelleggel teremtünk, akár tudunk róla, akár nem. (A tudatos, célirányos teremtést ők sem adják “ingyér” a páholytagoknak, ezért is van szükség beavatásokra az egyre magasabb szinteken. És ahogy az egyik korábbi cikkemben írtam, a tudáshoz, megértéshez fel kell nőni, ezért nem teszik ezt közhírré mindenkinek!) Mint a videójátékokban, ahol egyre nehezebb pályákra kerül az ember, itt is egyre több mentális akadállyal találkozunk, mely az elménket, a hitrendszerünket befolyásolja és elveszi a figyelmet és a fókuszt arról, ami a legfontosabb: az általam tapasztalt világot én hozom létre és bármi, aminek megfelelő gondolati és érzelmi energiát adok, az a célirányos cselekedeteimmel megvalósítható. Bármi.

Csak tegyük fel, hogy ezek a tudatos erők azért képviselik a negatívnak nevezett pólust, mert akkor fogalmunk sem lenne a pozitív pólusról, a bennünk élő Isteni valóságunkról? Tételezzük fel, hogy a polaritás, vagy ahogy emlegetni szokták, a “duális világ” (hideg-meleg, jó-rossz, kint-bent, fent-lent, stb.) célja az, hogy megtapasztaljuk a vanság minden szeletét. Ha nem tudunk az egyikről, fogalmunk sincs milyen a másik…

Mindezt csak azért mondom el és rágom meg ennyire, mert valahol legbelül azt érzem (valójában tudom), hogy ez a rengeteg negatív energia, amit az emberiség táplál a “gonosz irányítók” (politikusok és pénzemberek) irányába az jobban hozzájárul azok – vagyis a meglévő rend – fenntartásához, mint bármi más. Mivel az elme nem tud különbséget tenni a valós és elképzelt dolgok érzelmi megélése között (gondolj csak bele, hogy egy film milyen hatással van rád, pedig tudod, hogy az nem a valóság!), ezért, ha azt mondom neked, hogy “Ne gondolj a rózsaszín elefántra!”, akkor mire fogsz gondolni? Hmm… ugye érted már, hogy miért nem működik a gyűlölködés? (Természetesen – mint ahogyan én is teszem – ettől függetlenül szükség van az igazságnak hitt, nem fősodrású elméletek kimondására is, de fontosnak tartom, hogy a felismerés hassa át a mondandónkat és ne az elutasítás és a félelem!)

Tegyük fel tehát, hogy az összeesküvés-elméletek részint igazak és tulajdonképpen semmi titok nincsen bennük. Odarakják az orrunk elé a megfelelő szimbólumokat, s bár adnak a létezésükre egy bizonyos (megtévesztő) magyarázatot, mégis mi teremtjük meg a fizikai jelenlétük által azt a valóságot, amelyet az irányító hatalmak szeretnének, de egyedül kevesek hozzá. A teremtő energia ugyanis a tömegekből áramlik! (Amíg tiltakozunk és hangosan kiabálunk, addig mi vagyunk szívóágon!)

Csak tegyük fel, hogy amit a Beszédes szimbólumok, ostoba elméletek? c. bejegyzésemben írtam, az tulajdonképpen azért nem is lehet titok, mert a tudással rendelkező irányító erőknek ezeket az információkat el kell “mondaniuk” mindenkinek, különben semmit nem érnek. Ha elmondják, akkor ugyanis áramlik a szimbólumokból származó energia a fizikai megvalósulást elősegítendő. Hogy egy számomra teljesen logikus analógiával éljek, vizsgáljuk meg a Hamer-féle Új Medicinát / Germán Gyógytudományt, amely szerint a megbetegedések (elváltozások) minden esetben pszichoszomatikusak, vagyis heves érzelmi megrázkódtatással járó lelki konfliktusok eredményei, melyek bio-logikus természettörvényeken alapulnak. A megoldás (gyógyulás) minden esetben abból adódik, hogy felismerjük a konfliktus forrását, szembesülünk vele és a bennünk lévő tiltakozást az elfogadással feloldjuk. Az elfogadással és felismeréssel feloldjuk a konfliktust, és ezáltal megindul az elménk által akadályoztatott energiafolyam. Ez a kulcs. (És persze türelmesen kivárjuk, amíg a helyreállító folyamatok befejeződnek.) Abban a pillanatban, amikor az elfogadás (önmagunkkal történő szembesülés) megtörténik, a gyógyuló folyamat beindul és az elváltozás elkezd helyre állni. A felismerés, szembesülés által az energia áramlása helyre áll (feloldódik “a blokk”) és megindul a pozitív teremtés. A jelenlegi hitem szerint, sok-sok évi kutatás után úgy érzem, hogy a megoldás ennyire egyszerű. A nehézség abból fakad, hogy ehhez meg kell tanulnunk önmagunkkal szemben őszintének lenni…

Írhatnék még rengeteg “készpénznek” vett esetet (melyek a tömeg világképe szerint “tuti, hogy így vagy úgy vannak”, s amiket érdemes lenne górcső alá venni), de nem akarom túlzásba vinni. Természetesen nem szeretném azt sem, ha ennek az “örök szkeptikus” világnézetnek a hatására semmit nem hinnénk el, egy kiválasztott bizonyosság ugyanis mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az általam létrehozott MOST-ban el tudjak igazodni. Én csak azt mondom, hogy legyünk nyitottak, mert azzal csakis nyerhetünk! Az emberiség mindig az által lépett a következő lépcsőfokra tudásban, amikor a korábbi paradigmáját képes volt megkérdőjelezni.

És most egy kis feltételezés és hangos elmélkedés…

Csak tegyük fel az elmúlt évtized legnépszerűbb összeesküvés-elméletét megvizsgálva, hogy a 2001. szeptember 11-én történt New York és Washington D.C. elleni terrortámadások mögött nem (csak) Osama bin Laden volt, hanem az egészben benne volt az amerikai kormányzat is, mert az USA haderejének megerősítéséhez szükséges volt a “terror” elleni háborúra és ezt egy ilyen szörnyű támadás nélkül soha nem hagyta volna jóvá se az ENSZ, se a NATO (és tsi), a Freud által irracionális reakciójú tömegekről nem is beszélve. Kevesen tudják, mert ezt a hírekben soha nem mondták el, de 2000-ben létrejött egy Project for the New American Century elnevezésű szervezet, mely 2000 szeptemberében kiadott egy “Rebuilding Americas Defences” (Amerika védelmének újjáépítése) elnevezésű nyilvánosan is elérhető írást, melynek 51. oldalán a következő bekezdés található: “Further, the process of transformation, even if it brings revolutionary change, is likely to be a long one, absent some catastrophic and catalyzing event – like a new Pearl Harbor.” (Magyarul: “Ezen túlmenően a változás folyamata mentes lesz a Pearl Harborhoz hasonló katasztrófális és folyamatelindító eseményektől még akkor is ha a változás forradalmi lesz.”) Ez a kijelentés azért is érdekes 1 évvel a terroresemények előtt, mert az 9/11 után az akkori USA elnök, George W. Bush, pont új Pearl Harbor-ként aposztrofálta a történéseket. Ha valaki veszi a fáradtságot és végigolvassa ezt a 76 oldalas dokumentumot, akkor világos lesz számára, hogy az elmúlt 12 évben mi történt az USA védelmi (=érdekvédelmi) taktikáit illetően… (Afganisztán, Irak, Arab tavasz, stb.)

Az azonban “szög-egyszerű” Józsi bácsiként is nagyon elgondolkodató és furcsa számomra, hogy Osama bin Ladent állítólag 10 évig üldözte az “egész világ”, majd amikor végre megtalálták és egy tűzharc során lelőtték Pakisztánban, akkor 24 órán belül eltemették, mert a muszlim vallás miatt tekintettel voltak rá… A XXI. század eddigi legveszélyesebb terroristáját, aki elleni harcnak több millió civil áldozata is volt végül elkapják, de mivel meghalt szegény, tekintettel voltak arra, hogy az iszlám megköveteli a halottak 24 órán belüli temetését? Hmm…

Ha már 9/11, és meg kell mondani előre az igazságot – mert az energiának muszáj áramolnia! -, íme egy sorsfordító interjú a néhai amerikai filmrendezővel és producerrel, Aaron Russoval (aki mellesleg a Manhattan Transfer együttes és Bette Middler “felfedezője” is volt):

Aaron Russo és a beszélgetésben említett Nick Rockefeller a “lesz majd egy hatalmas esemény, aminek hatására katonák afganisztáni barlangokban fognak kutatni terroristák után” sztoriját (utalva a 9/11-es eseményekre) továbbgondolva csak tegyük fel, hogy az internet underground világában terjedő félelemkeltő híresztelések a 2012-es londoni olimpián történő támadásokról igaznak bizonyulnak esetleg… Szívből remélem, hogy ez nem válik valóra, de írnom kell róla, mert túl sok ezzel kapcsolatos infót találtam a neten olyan emberektől is, akik nem szoktak hülyeségeket beszélni…

Ha esetleg nem jutott el hozzád ez a rémhír, több forrás azt állítja, hogy az Isteni abszolútum (felebaráti szereteten alapuló világkép: “ne tégy olyat mással, amit magadnak sem kívánsz”) helyébe lépő, évtizedek óta tudatosan épített materiális és pénzközpontú paragidma, az ún. Új Világrend (New World Order) megkoronázásaként, a jövő hét pénteken Londonban kezdődő 30. Olimpiai Játékokon valamikor (de legvalószínűbb, hogy az augusztus 12-i záróeseményen) egy váratlan terroresemény fog bekövetkezni. Az elrugaszkodottabb “elemzők” szerint ez akár egy űrtámadásnak szimulált lézerfegyveres támadás is lehet, mások szerint valami kisebb méretű atombomba fog robbanni. (Csak gondolj bele abba, hogy ha 2001. szeptember 10-én valaki azt mondja neked, hogy a WTC épületei össze fognak dőlni másnap és több, mint 3000 ember meghal, te mit mondtál volna? Valószínűleg azt, hogy “Neked elment a maradék eszed is…”)

Kérlek ne haragudjatok rám, hogy ilyenekről is írok – eszem ágában sincs félelmet ültetni senkibe! -, de most éppen ez foglalkoztat és azt hiszem, hogy talán érdemes tudni a történetek nem hivatalos verzióját is, vagy csak azt, hogy bizonyos emberek miként vélekednek a jövőről, ami persze lehet, hogy tök máshogy lesz. De mi van, ha mégse? Ahogy Ian R. Crane mondja az egyik belinkelt videóban: Semmit ne vegyetek készpénznek, amit a hírekben mondanak, bármi is történjen… (Ami nagyon remélem, hogy nem fog!)

Tudom, hogy semmilyen logikus érv nem szól amellett, hogy ezt hagyják (szerintem sem!), az azonban felettébb érdekes, hogy a Rockefeller Alapítvány által készített Scenarios for the Future of Technology and International Development (magyarul: A technológia és a nemzetközi fejlesztés jövőjének forgatókönyve) c. írás 34 oldalán a következő olvasható: “Devastating shocks like September 11, the Southeast Asian tsunami of 2004, and the 2010 Haiti earthquake had certainly primed the world for sudden disasters. But no one was prepared for a world in which large-scale catastrophes would occur with such breathtaking frequency. The years 2010 to 2020 were dubbed the “doom decade” for good reason: the 2012 Olympic bombing, which killed 13,000, was followed closely by an earthquake in Indonesia killing 40,000, a tsunami that almost wiped out Nicaragua, and the onset of the West China Famine, caused by a once-in-a-millennium drought linked to climate change.” (Magyarul: Pusztítóan sokkoló események, mint szeptember 11, vagy a 2004-es délkelet-ázsiai cunami, valamint a Haitiben történt földrengés felkészítették a hirtelen katasztrófákra a világot. De senki sincsen felkészülve olyan nagy léptékű katasztrófákra, amelyek ilyen lélegzetelállító gyakorisággal történnek. A 2010 és 2020 közötti időszakot a “végzet évtizedeként” aposztrofálják, jó okkal: a 2012-es olimpiai bombázás, amely 13 ezer embert ölt meg, aztán az ezt követő földrengés, mely Indonéziában 40 ezer emberéletet követelt; egy cunami, mely majdnem eltörölte a Nicaraguát a Föld színéről és a nyugat-kínai éhínség kezdete, amely a klímaváltozásnak köszönhetően az “1 millió évben egyszer” előforduló szárazság következménye.)

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de egy ilyen szervezet oldalán található írásról azért nem olyan könnyű azt állítani, hogy összesküvés-elmélet lenne. Vagy mégis? Hm…

És talán az sem véletlen, hogy a Londoni Olimpiai játékok logóját ha nem vízszintesen, hanem függőlegesen olvassuk ki, akkor azt a szót adja ki, hogy Zion.

London - Zion

Ha emlékeztek a Mátrix c. filmre, ott is Zion-nak hívták az utolsó emberek irányította várost… (Az erről szóló jelenet az egyik legfelpörgetősebb a trilógia 2. részében…) és nem mellesleg sok-sok feltételezés létezik arról, hogy a politikai értelemben vett cionizmusnak van köze ahhoz, ahogyan a világ eseményei alakulnak.

Csak tegyük fel kedves komám, hogy a shakespeare-i színház sakktábláján tényleg mi vagyunk a bábuk, mert nem teszünk fel kérdéseket és mert el akarunk hinni mindent, amit mondanak nekünk. Vagy csak furcsa, illuzórikus szinapszisok lennének az agyamban, és ezeknek az információknak valójában semmi köze nincs egymáshoz? Hmm.. Az is lehet.

Csak tegyük fel, hogy idióta tréfát űz velem az elmém, mert azt akarom a valóságból látni, ahogyan éppen most pörög az agyam. Mivel a végtelen lehetőségek között ez is benne van a pakliban, ezért ne is vegyetek túl komolyan! 🙂 (De azért az említett forrásokat bogarásszátok át, mert lehet, hogy tanultok belőle ezt-azt.) Hogy egy közhelyet mondjak: sosem lehet tudni…

Na, azt hiszem le is lassítom magam 1-2 felessel a kocsmában, mert ez a sok munka és elmélkedés már kezd az ivás rovására menni. 🙂 Egészségetekre!

Helyzetjelentés (2012. augusztus 13-án): Szerencsére a riogatás és félelemkeltés nem jött be és a londoni olimpia csodaszépen lezajlott. Ennek vagy az lehet az oka, hogy olyan sokat beszéltek a potenciális “akcióról”, hogy a végén a “szervezők” visszakoztak (és lefújták “a támadást”), vagy az egész alapból egy baromság volt. Bármi is legyen az ok, én végtelenül örülök, hogy minden jól sikerült és a nemzetek egy főre jutó éremtáblázatán Magyarország első helyezett lett! Gratulálok az olimpikonoknak!

Beszédes szimbólumok, ostoba elméletek?

Beszédes szimbólumok, ostoba elméletek?

Beszédes szimbólumok, ostoba elméletek?

A természeti népek tudtak valamit, amit mi már nem tudunk. Hittek abban, hogy az égitestek és a csillagok “vonulása” hatással van nem csak az aktuális életünkre, hanem az egész életutunkra, s ennek megfelelően pozícionálták a lakóépületeiket és szent templomaikat is. Az asztrológia tudománya a modernnek számító ismeretek között már csak a hókusz-pókusz kategóriát súrolja, pedig ha vesszük a fáradságot és őszintén elemezzük a saját csillagaink állását, megdöbbentő felfedezésekre juthatunk. Születésünk pillanata az egész életünk folyamát kijelöli, s bár a szabad akaratunkkal továbbra is azt teremtünk az életünkben, amit csak szeretnénk, figyelmen kívül hagyni a természet erejét szerintem kicsit merész lépés. Akár szeretnénk, akár nem, a természeti erők folyamatosan alakítják a hétköznapjainkat. Ha ezt bármikor is kétségbe vonnád, csak kérdezd meg a lányokat, hogy a 28 napig tartó Hold ciklus milyen hatással van rájuk… 🙂

Ami számomra nagyon érdekes, az az, hogy ha egy kicsit kinyitom a szemem, akkor nagyon úgy tűnik, hogy a valódi kormányosok, Földünk politikai és gazdasági életének irányítói ezekkel az erőkkel jelek szerint tisztában vannak. És ezt nem is rejtik el a szemünk elől. Ebben a cikkben egy merész feltételezés-sorozattal(!) ezt szeretném némileg körbejárni. (Ha a konspirációs elméletektől a hideg ráz ki, akkor inkább nézd meg az Amerikai szépség c. filmet, kellemes kikapcsolódás! :))

Évekkel ezelőtt bejártam Latin-Amerikát, a mexikói Teotihuacan piramisaitól kezdve a guatemalai Tikalon át a Peruban található Machu Picchu-ig, valamint a Gízai Piramisokat is meglátogattam és megdöbbentő hasonlóságokat vettem észre egymástól több ezer kilométerre található helyeken. Az archeológusok és csillagászok szerint is a(z állítólagosan) különböző kultúrák által épített piramisok elhelyezése páratlan asztronómiai tudást rejt. A mexikói Yucatan-félszigeten található Chitchen Itza piramisának – azt hiszem – déli lépcsőjén például a napéjegyenlőség napján egy kígyó képe rajzolódik ki, de még a Machu Picchuhoz az Andok hegyein át vezető ún. “Inkák útjának” a Cuzco városához közel eső 33 km-es szakaszán is csupa olyan szent templommal találkozunk, amelyek elhelyezése szinte fontosabb jelentőséggel bír, mint maga a híres “Öreg csúcs” (ezt jelenti quechua nyelven a Machu Picchu.) Érdemes megvizsgálni egy picit ezt az ősi tudást és azt, hogy a mindennapi szimbólumok hol és milyen mértékben utalnak helyenként arra, hogy ez a tudás “nem mindenkinek jár”. (Előre jelzem, hogy csak találgatok és nagyon is lehet, hogy tévedek!)

A Templomos Lovagok szellemisége a mindennapokban

Ezen az első képen a Templomos lovagok – akik a középkor leghíresebb keresztény szerzetesrendje volt – szimbólumának (a Vöröskeresztnek!) a hatását mutatják. Minden angol gyarmat zászlójában is benne van ez a szimbólum, de még az Alfa Romeo autómárka logójában is. (Ha jobban megnézitek, az Alfa Romeo logójának másik oldalán pedig egy kígyó van, amelyik felfal egy embert. Ez vajon mit jelenthet szerintetek? Van annak esélye, hogy ez véletlenül került oda?) Kutatások szerint ez a “brigád” olyan okkult (=rejtett) ismeretekkel is rendelkezett, hogy a mindenkori uralkodó osztálynál ez kicsapta a biztosítékot és a francia Szép Fülöp királynak köszönhetően megbuktatták a rendet 1307. október 13-án pénteken. Ezért szerencsétlen a mai napig a 13-mas szám, a péntek 13-ról nem is beszélve. (Jóllehet Jézus és 12 apostol is együtt 13-man voltak, úgyhogy ennek a számnak még ennél is nagyobb szimbolikája van.)

A különféle kutatásokon alapuló feltételezésem ott kezdődik, hogy ezek az okkult ismeretek nem tűntek el egyáltalán, csak a hivatalos magyarázatok nem foglalkoznak velük. (Nagyon fontos, hogy az okkult az csak annyit jelent, hogy elrejtett, semmi vudu-hókusz-pókusz nincsen benne!)

Az egyik ilyen nyílt titok a férfi és női kozmikus energiák összegyűjtésének szükségessége. Aki egy kicsit is utánanézett a modern bankrendszer kialakulásának, az találkozott a Rothschild dinasztiával, amelyet a XVIII. század második felében alapított az akkor még Bauer családnévre hallgató Mayer Amschel Bauer. (Ő volt az, aki azt mondta, hogy “Add nekem a pénz kibocsájtásának jogát és nem érdekel, hogy ki hozza a törvényeket!”) Történelmi elbeszélések szerint fiait szétküldte Európában, hogy Párizsban, Londonban, Nápolyban és Bécsben, valamint Frankfurtban bankot alapítsanak és teremtsék meg a modern pénzkölcsönzés (hitelezés) hálózatát. Hogy ez sikerült-e nekik, az nem is kérdés (hiszen látjuk, hogy igen), hogy milyen energiák segítették ezt az utat, az azonban már nem annyira a közbeszéd tárgya. Ha megnézitek az alábbi képet, akkor ez elég sokatmondó.

A férfi és női energiák “begyűjtése”

Az obeliszk (fallikus szimbólum) maga a kozmikus férfierő begyűjtésére hivatott, a hozzájuk közel található kupolás szerkezetű épület (mely a befogadó anyaméhet szimbolizálja; nézzétek csak meg egy várandós nő pocakját a szülés előtt – mint egy kupola, nem?) pedig a női energiákat szívja magába. Ez a kettő egy végtelen harmóniát teremt (=a teremtés, megtermékenyítés lehetőségét létrehozza), mely ugyan az érzékszerveink által közvetlenül nem tapasztalható, ha politikai és gazdasági szempontból megvizsgáljuk ezt a 3 világvárost, a teremtő energiák hatékonysága szerintem nem kétséges. Persze lehet, hogy ez belemagyarázás. 🙂 Engem mégis elgondolkodtat, hogy mind Párizsba, mind Londonba az egyiptomi Luxor-ból vitték oda az obeliszkeket, de lehet, hogy ez is csak véletlen…

Nem tudom, hogy láttátok-e a Baseball álmok c. filmet 1989-ből Kevin Costner főszereplésével. Abban van egy olyan jelenet, hogy a főhős hangokat hall, mely azt mondja: “Ha megépíted, eljön hozzád.” (angolul: “If you build it, he will come!“) Eleinte nem érti, hogy ez mit jelent, de aztán a történet során kiderül, hogy ez a mondat ugyanarra az elvre épül, mint az a motiváló idézet mely úgy szól, hogy “Amikor a diák készen áll, a tanár megjelenik.” Magyarul: Ha a megfelelő energiák megérkezésére vágyunk, akkor meg kell teremteni a környezetet azok befogadására. (Ha van időtök, nézzétek meg ezt a filmet, nagyon motiváló!)

Értitek, hogy miért fontos a szimbólumokkal telenyomni az egész világot?

Visszatérve az egyiptomból származó okkult infókhoz, a következő szimbólum a “Mindent látó szem”. Kutatások szerint ez a szem Hórusz, a sólyomfejű, egyik legfontosabb egyiptomi istenség szeme, s a szimbólum a megújulásra utal. Az amerikai 1 dolláros hátulján a 13 szintes piramis tetején ott “világít” Hórusz szeme (állítólag az övé), a köré írt szöveg pedig egy Új Világ Rendjéről (Novus Ordo Seclorum), és annak megfoganásáról (Annuit Coeptis) mesél. A média pedig olyannyira fontos szerepet játszik eme új világnak a megteremtésében, hogy a CBS hálózatának logójában és az AOL (America Online) logójának is központi szimbóluma lett ez a szem. Az Új Világrend szerintem(!) az Isteni törvényektől, az ún. Abszolútumtól elszakított rend, melyben a mindent átható teremtő energiákról való tudást egyszerűen le akarják tagadni, hogy a társadalmat félelemben tartással (+gyógyszerekkel és silány kajákkal) irányítani lehessen. (A mai világrend arról szól leginkább, hogy ki irányít, s ahogy már egy korábbi cikkemben is jeleztem, ez gazdasági szempontból legkönnyebben az adósság által érhető el.)

A “Mindent látó szem”

Ami nagyon érdekes és beszédes számomra, hogy eme weboldal néhány olvasójának köszönhetően már magyar felirattal elérhető Thrive c. szemfelnyitogató dokumentumfilm plakátja (+DVD borítója) is elgondolkodtatja az embert. (Ezt csak mint apró bónusz tettem ide…) Vajon miért ez a plakáttervet választották? Nem szeretném azt sugallni semmi esetre sem, hogy a Thrive is a háttérerők műve – és végtelen örömmel tölt el, közös munkánk eredményeként már sokak okosodhatnak belőle – csak hangosan gondolkodom felfelé pislogva…

Az 1 dolláros bankjegy egyébként egy másik érdekes szimbólumot is rejt, ez pedig a sötétben igen jól látó bagolynak a szimbóluma, mely a Koponya és Csontok (Skull and Bones) nevű titkos társaság egyik jelképe, többek között a Kaliforniában található Bohemian Grove éves összejövetelein is egy hatalmas bagoly előtt tartanak szertartásokat, és még a Washingtoni utcaképet is úgy alakították, hogy a bagoly energiáját “ébren tartsák”. Vajon miért olyan fontos számukra az, hogy jól lássanak a sötétben?

A bagoly, mely jól lát a sötétben

A Skull and Bones egyébként olyannyira fontos társaság, hogy számos amerikai elnök (pl. ifjabb és id. George Bush is) ezek tagja volt (bár egy TV interjúban nyilatkozni nem igazán akartak róla – az interjút készítő, kényes kérdéseket feszegető riporter, Tim Russert néhány évre rá szívrohamban meghalt!), de ha visszamegyünk a történelemben, akkor más híres államférfiak is ennek a Yale Egyetemi privát klubnak a tagjai voltak, mielőtt fontos politikai és gazdasági tisztséghez jutottak.

(Ajánlom figyelmetekbe Stanley Kubrick: Tágra zárt szemek c. filmjét, az pontosan az ilyen privát társaságokba való bejutást mutatja be.) A Koponya és Csontok rendjének logója egyébiránt azért is beszédes, mert némileg utal a kalózkodás intézményére (“Elvesszük tőled azt, amiért te megdolgoztál” – lásd nemzetek eladósítása napjainkban és az adósság behajtása folyamatosan jelentkező adónemek által), már ha csak a hasonlóságot vizsgáljuk az is eléggé szembeötlő:

A keleti okkultizmusból származik pl. a babiloni Szemirámisz királynő mondai alakjának jelentősége is, akinek figuráját a francia szabadkőművesség által 1876-ra tervezett, de csak 1886-ban az USA-ba eljuttatott Szabadság szoborban is megláthatjuk. Jordan Maxwell szerint (akit egy bekattant összeesküvés-elmélet gyártónak titulálnak mellesleg, de a meglátásai szerintem nagyon is logikusak igen gyakran) a korona a Napot szimbolizálja és mint az élet legfőbb energiaforrása nem véletlenül kapott ekkora jelentőséget megannyi természeti és világi vallásban egyaránt. Ahogyan azt a sokat vitatott Zeitgeist c. film első részében is hallottuk már, a világvallásokban megtalálható szimbolizmus is sokak szerint a Nap mozgására és működésére utal. Hogy ez valóban így van-e, nem szeretnék pálcát törni efölött, de azért tegyük fel a kérdés: Mi van, ha mégis igaz?

A Nap szimbóluma

Bevallom nehezen tudom elképzelni azt, hogy ezek a szobrok, logók és világ különböző – stratégiailag fontos – pontjain elhelyezett jelképek attól “alakultak” ilyenné, hogy a tervezőnek éppen így “görbült” a keze. Persze lehet, hogy csak rossz szemüveg van rajtam…

Ami nagyon érdekes számomra, hogy ezeknek a titkos ismereteknek a tudása, birtoklása a beavatottak számára nem adható tovább és ha valaki ezt mégsem tartja tiszteletben, vagy fel akarja fedni, azzal “baleset” is történhet. Bizonyára nem véletlen az sem, hogy pl. akár a reiki, pránanadi vagy egyéb keleti gyógyító, spirituális iskolákon végigmegyünk, a különböző szintek beavatottjai olyan képességekkel kezdenek rendelkezni, amelyről beszélni, magyarázatot adni nem szabad. Ennek persze elsősorban nem az az oka, hogy a tudást titkolni akarják, hanem az, hogy a tudás felelősséggel jár. Mivel az emberi tudatosság nem képes a kvantumugrásra, vagyis “képtelenek vagyunk gyorsabban futni, mint ahogyan a lábunk bírja”, ezért az sem mindegy, hogy milyen tempóban és körülmények között érnek bennünket a felismerések. Mint tudjuk, a kés nemcsak a zöldség vagy hús felszeletelésére alkalmas, hanem gyilkolni is lehet vele, ezért nagyon meg kell nézni azt, hogy kinek a kezébe kerül bizonyos ismeret. Ebből fakadóan pedig nem is hibáztatom azokat a titkos társaságokat sem, akik a tudást őrizni akarják. Számomra annak van sokkal inkább jelentősége, hogy ha jobb világot szeretnénk teremteni, akkor ezeket az információkat önmagunk tempójában(!) meg kell ismernünk, fel kell fednünk a tudatosságunk fejlődésével, mert az Isteni Mátrix (a mindent behálózó energiaháló) akkor tudja áthatni az emberiséget, ha az fel van rá készülve. (Ahogy már fentebb is írtam: a tanár akkor jelenik meg, ha a diák készen áll! Ez a folyamat nem fordítható meg!)

“Vajon azért gyújtanak lámpát, hogy a véka vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért, hogy a lámpatartóra tegyék? Mert nincs elrejtve semmi, amire fény ne derülne, és nincs titok, amely nyilvánosságra ne jutna. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!” – Márk Evangéliuma

Akit tehát egyszer beengednek a “titkos tudás” tárházába, annak nem lehet bármit csinálni, tekintve, hogy az Isteni törvények ismerete rosszra és jóra egyaránt használható. Ami pedig a “baleseteket” illeti, az irányítók nagyon is megjelölik azokat a tragédiákat, amelyben az ő kezük van benne. A tűz, mely az egyik alap elem, s melyet a monda szerint Prométheusz (vesd össze a Wikipedia oldal jobb felső sarkában lévő képet a New Yorki Szabadság Szoborral, hmmm) lopott el az Istenektől az emberek számára az irányító hatalmak egyik legfőbb szimbóluma, a benne lévő energiára és fényre való utalással. Nézzétek meg a következő képet:

Az örökké égő láng

Az első képen a new yorki Szabadság-szobor kezében tartott láng látható, a másodikon John Fitzgerald Kennedy elnök Arlington temetőben (Washington D.C.) található sírja, a harmadikon pedig Diana hercegnő halálának helyszínén emelt emlékmű a párizsi (Pont De) L’Alma hídon. Az első és a 3. kép meglepő hasonlósággal bír, de a lényeg az, ami mögötte van. J.F.K. beavatott volt és kiválasztott, mégis elárulta a támogatóit azzal, hogy a 11110-es elnöki rendelettel kivette a pénzkibocsájtás monopóliumát a FED kezéből. Diana pedig az angol királyi házat akarta éppen megszégyeníteni azzal, hogy felveszi a muszlim vallást és hozzá megy Dodi Fayed-hez, így aztán likvidálni kellett őket. (Érdekes adalék: A Lady Diana-t szállító Mercédesz a képen is látható alagút 13. oszlopának ment neki. Aki nem hiszi, nézzen utána…) Egyéb tervezett tragédiák (=gyilkosságok) esetében mindig nézzétek meg, hogy az emlékműben van-e örökké égő láng. 🙂

Egyébként ha már Lady Dianánál tartunk, nézzétek meg az emlékmű talapzatát. Nem csak, hogy a new yorki Szabadság szobor (és annak kicsinyített, szajna-parti párizsi másolatának) kezében tartott fáklyához hasonló lángcsóvát láthatunk, hanem egy ötágú csillag (más néven pentagram) van a talapzaton. Ennek pedig megint természeti jelentősége van, ami az alábbi képből csodálatosan látszik.

Az ötágú csillag megjelenése

A kecskefejű ördögi arc nem más mint Baphomet – homlokán a pentagrammával – (történetéről bővebben egy igen sok ezoterikus infóval – melyet csak kiskanállal és egészséges szkepticizmussal ajánlok fogyasztásra! – telerakott oldalon olvashatsz: Baphomet története), akinek figurája, és szimbolikája olyan erős, hogy még a kommunizmus címereiben is mindenhol megtalálhatjuk az ötágú csillagot.

Amin érdemes elgondolkodni az a természeti erők tiszteletének kérdése. Számomra legalábbis az összes ilyen kutatás arra enged következtetni, hogy aki a tervezőasztalnál üldögél, az nem találgat és rulettezik, hanem nagyon is pontosan tudja, hogy mit és miért akar úgy, ahogy. Hozhatnék még számos példát, hogy milyen egyéb szimbolikával találkozhatunk, de ha már annyi tanulsága van ennek a cikknek bárki számára, hogy a meghatározó cégek logóin, jelentős történelmi események időpontján elgondolkodik, már közelebb leszünk a megoldáshoz így közösen. Természetesen nyitott vagyok minden olyan logikus magyarázatra, amely cáfolja a felsorolt feltételezéseket!

Egy rövid tanulságot így a végére mégis szeretnék odatenni, főleg azoknak, akik azt hiszik, hogy “Na, ez a Józsi is egy tökkelütött összeesküvés-elméletes f@sz”. Nekem az a véleményem, hogy amit látunk, az a teremtés tökéletes folyamata, csak nem vesszük észre, hogy a nem kívánt valósághoz mi szolgáltatjuk az energiát. Emlékeztek rá, hogy néhány bejegyzéssel ezelőtt úgy fejeztem be az egyik írást, hogy “Kezdetben volt a semmi, ami/aki meg akarta tapasztalni tudattalan önmagát, ezért létrehozta a valamit, hogy tapasztalati úton tudatossá váljon” és így már reflektálni tudott önmagára. Kiterjedése lett a dolgoknak azáltal, hogy nem egyetlen pontba sűrűsödött össze a végtelen potencialitás minden szintjét tartalmazó vanság, hanem a két pont közé már lehetett egyenest húzni, azaz a megtapasztalható valóság manifesztálódott! Ennek a megnyilatkozása leginkább a XX. században tapasztalható, csak sajnálatos módon már teljesen átitatta az emberi tudatot ez a matéria, s a belőle kiáramló reflexió illúziója. Sőt, az is meglehet, hogy a java ennek a folyamatnak még csak most következik. Erre a filmrészletre emlékeztek?

Az összeesküvés-elméletek hívői úgy tartják, hogy Lucifer maga az ördög, az én meglátásom pedig az, hogy Lucifer nélkül nem létezne a tapasztalati valóság. Már a neve is nagyon beszédes (i.e. “a fény hozója”), magyarul ő az, aki a fényt (=”A Semmi”) rávetítette egy külső pontra, ami által a tapasztalati valóság létrejöhetett egyáltalán. Az egy másik kérdés, hogy ezt a teremtő folyamatot bizonyos erők már nem pozitív, hanem negatív célokra használják, de a poláris világunkban minden csak az egymáshoz való viszonyítás által nyer értelmet, így az Isteni rend és Lucifer ugyanolyan párban vannak egymással, mint a hideg-meleg, jó-rossz, vagy a fent-lent. Lucifer nélkül nem lenne lehetséges a Teremtés eredményének megtapasztalása! (A fény hordozása tehát nem “ördögi” cselekedet, a fény-űzés viszont annál inkább! Vigyáznunk kell tehát, hogy tartalmas és kiegyensúlyozott vagy fényűző életet szeretnénk.) A valóság értelmezésének problematikája tehát ott kezdődik szerintem, hogy A FÉNY “felsőbbrendűségét” tagadni akarjuk (különben nem is lenne mit hordozni a jó “öreg” Lucifernek) és túlzottan beleragadtunk az anyagba…

Nekem az a véleményem, hogy a tudatosság ott kezdődik, amikor rájövünk, hogy az eszközöknek nincsen minősége (a kés szerintem fantasztikus találmány, csak tudni kell jót tenni vele!), ezért önmagunkat kell úgy beállítani, hogy a rendelkezésünkre álló természeti energiákat arra használjuk, hogy az emberiség egységgé kovácsolódjon a kétségbeesés helyett. Mindennél fontosabbnak tartom, hogy erről ne csak pofázzunk (mint én itt a kibertérben), hanem az Isteni rend figyelembevételével alakítsuk az életünket, ami abban nyilvánul meg, hogy megvizsgálom a saját teremtményem környezeti hatását. Magyarul: ha egy olyan területen élsz, ahol a termőföldnek eső kell, de Te strandot akarsz létrehozni, akkor az a rend ellen van. Te ugyanis akkor keresel pénzt, ha a nem esik az eső, de termény csak akkor lesz, ha esik. Igen, tudom, az se jó, ha mindig esik az eső, viszont itt a benned lévő rezgés az, ami meghatározza a valóságot (az állandó napsütés vágyát rezged kifelé, mert akkor jönnek a vevők) és ez egy strand üzemeltetése esetén szemben áll azzal, mint ami a természetes körforgást figyelembe véve feljebb való: Eső nélkül nincs emberi élet! (Vagyis vidd a strandot oda, ahol nem gond az eső hiánya!)

Remélem nem volt nagyon kesze-kusza vagy ijesztő ez a sok infó. Ha mégis igen, akkor csak gondoljátok azt, hogy egy “összeesküvéses idióta” vagyok, úgyis én vagyok a mindenség, abban meg ez a minőségem is benne van. De ha ez sem segít, nyomjatok le egy felest, attól ellillannak a problémák (egy rövid időre), ezt tapasztalatból tudom. 🙂 Én mégis azt javaslom teljes szeretettel, hogy gondolkozzatok el és tartsátok nyitva a szemeteket. Még akkor is ha néha döbbenetesek a felismerések, az igazság felszabadít!

Most viszont elmegyek a kocsmába és lehajítok egy ágyas szilvát, hogy lelazuljak egy kicsit ennyi összpontosítás után. Egészségetekre!