látogató számláló

Újévi fogadalom

2012-01-01 8 hozzászólás

Az előttünk álló évről azt mondják, hogy a változások éve lesz. Tucatnyi könyv született arról, hogy pólusváltás lesz, növekszik a Földünk rezgésszintje és 2012. december 21-én eljön a világvége. A hírekben gazdasági összeomlásról és további válságról beszélnek, és akármerre nézek, a világgá kürtölt információnak egyetlen közös nevezőjét látom mindenhol, amit úgy hívnak: félelem. A nem (igazán) tudatos emberekbe bele akarják programozni azt, hogy ettől az évtől félni kell. Mivel a félelem ellenpólusa a szeretet, ezzel a sok rémhírrel pont azt akarják kiírtani belőlünk, hogy őszintén szeretni és így teremteni tudjunk. Én ezt érzem legalábbis.

Talán ti is hallottátok már azt, hogy “amire fókuszálsz, az lesz a valóságod”, vagy “olyan emberré válsz, amilyen emberekkel körül veszed magad”. Nagy igazságok ezek. Bár való igaz, én is kocsmázom igen gyakran és körbeveszem magam kocsmatöltelékekkel :), de az én kocsmám egy egész speciális krimó. Olyan emberek járnak oda, akiktől folyamatosan tanulni tudok; akik kérdéseket tesznek fel, hogy válaszokat kapjanak; akik tudják, hogy az ember teremtőnek született és érzelemmel töltött gondolataink rezgésszintje teremti a valóságot. Érzelemmel töltött gondolatok. Ez a kulcs. Ha az érzelem a félelem, akkor az lesz a teremtmény. Így működnek az önbeteljesítő jóslatok is, amelyek azáltal válnak valósággá, hogy (mesterségesen) állandóan energiát adnak egy adott hírnek vagy gondolatnak és így érzelmet váltanak ki a tömegekből, amely érzelem pedig megteremti a valóságot, amiről a hír szól…

Szerintem a következő a helyzet:

Én azt mondom, hogy nincs válság. Az ember rendelkezik megfelelő tudással, képességekkel és környezettel ahhoz, hogy továbbra is túléljen és növekedni tudjon. Főleg szellemileg és tudatosság szempontjából. Van Föld, süt a Nap, esik az eső és minden, ismétlem minden létezik a Földünkön ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és boldog életet élhessünk. Tudom, rohamosan pusztítjuk a környezetünket, melegszik a klíma, de véleményem szerint a katasztrófa még messzebb van, mint ahogyan azt hangoztatják. Még van esélyünk változtatni. Még van. Ahogy az Amerikai szépség c. filmben mondták: Ma (most) kezdődik életem hátralévő része. (Mellesleg ha olyan nagy lenne a gond, a CO2 kibocsájtást nem lehetne tőzsdén kereskedni. Az az ország, amelyik túl sok szén-dioxidot bocsájt ki, az tudniillik vásárolhat CO2 kvótát pénzért. Jó sok pénzért. Nem csökkentenie kell – ami a klíma és az emberiség védelmében a legjobb döntés lenne -, hanem pénzért megveheti a kárt, amit okoz! Erre mondhatja nekem bárki, hogy a többlet CO2 kvótát olyan nemzettől veszi meg a szükséges ország, ahol a megengedettnél kevesebb szén-dioxidot bocsájtanak ki, de ez akkor sem abba az irányba mutat, hogy a klímát akarják védelmezni. Ha ez így lenne, akkor nem csináltak volna ebből tőzsdét. Meggyőződésem tehát, hogy a klímaváltozásból is üzletet csináltak azok, akik jól használják a kommunikációt és a médiát, s tudják, hogy a világ egy üzleti vállalkozás.)

Ahogy a Helyi pénz? Az meg mi? c. írásomban már kifejtettem, a világban pénznélküliség van, nem munkanélküliség. A rengeteg “levegőből kölcsönadott” pénzre valódi munkával megtermelt kamatot kell visszaadni és mivel ennek mértéke jelentősen megnőtt, már nincsen pénz a munkát megfizetni. Drága lett a kamat és ha nem fizetjük, akkor nincs újabb hitel, amiből élni tudunk. 🙁 Leginkább tehát azért van szar a palacsintában, mert tulajdonképpen fedezet nélküli levegőpénzek működtetik a világgazdaságot és az emberekkel elhitették azt, hogy az élethez csak egy ilyen rendszerben lehet megszerezni a szükséges feltételeket. Pedig ez hazugság. Fel kellene már ébredni végre ahhoz, hogy rájöjjünk: az életet, a fejlődést a saját hitrendszerünk, a belső tűz és a teremteni akarás teszi lehetővé. (Amíg jogom van termelni a hátsó kertemben élelmiszert, addig nincs igazi válság. A kiszolgáltatottság és a valódi válság ott kezdődik, hogy ezt elkezdik hatóságilag megtiltani. Mint pl. Új-Zélandon és az Egyesült Államokban ezt már megtették. Ébresztő!)

Visszakanyarodva írásom valódi témájához (szeretek elkalandozni néha :)), az újévi fogadalmak szerintem sok esetben önhazugságok. Azért van rájuk szüksége sok embernek, mert az egónak (az elménknek) el kell valahogy magyarázni azt, hogy egy jelentős esemény kell ahhoz, hogy változtatni akarjunk valamin, ami nem tetszik. Pedig erre február 24-e vagy július 17-e is tökéletes időpont. Csak az elménkben azok nem jelentős dátumok és ezért nem könnyű hozzájuk érzelmet kapcsolni. Nem szeretném persze azt sugallni, hogy az Újév beköszöntekor ne legyenek fontos és sorsfordító döntéseink. Sokkal inkább arra akarok utalni, hogy nem attól lesz jelentős egy döntés, hogy mikor születik meg odabent, hanem attól, hogy milyen érzelem és gondolat kapcsolódik hozzá. A lényeg az érzelmekkel teli elhatározás (gondolat) és az ahhoz kapcsolódó cselekedet. Példa: “Jó érzés futni, mert életre kel a testem és – mellesleg – fitt és karcsú is leszek tőle.” Nem pedig: “Futnom kell vazze, mert nem akarok ilyen rusnya kövér lenni.”

Bármikor hozol döntést, az elhatározás sikeressége azon fog múlni, hogy milyen érzelmek befolyásolják a döntésedet. Ha egy jelentős döntés – az elmédben létező korlát ledöntése – előtt állsz, kérdezd meg magadtól: Ezt most jó érzéssel teszem, vagy félelemből? Ha pedig a félelem a meghatározó érzelem, fogalmazd újra a miért-et. 🙂

A 2012-es év olyan lesz, amilyenné mi, közösen tesszük. Mindenkinek meglesznek a saját, belső és külső harcai, örömei, bánatai, sikerei és kudarcai egyaránt, de a közös jövőnket leginkább az fogja meghatározni, hogy félelemből, vagy szeretetből cselekszünk-e. Minél többen cselekszünk szeretetből és minél többünk kommunikációjában jelenik meg a szeretet, annál jobban megváltozik a világ körülöttünk. A szeretet jó érzésből fakadó rezgése a léleknek, a félelem pedig egy rossz érzésből fakadó rezgés. Ennyi az egész. Ezért nem szabad elhinni ezt a sok badarságot, amit a hírekben mondanak. Mi teremtjük meg a jövőt. Nem mások, helyettünk. (Ezzel nem azt akarom mondani, hogy dőljünk hátra, hanem pont azt, hogy a mi kezünkben van a saját boldogulásunk! Ha összeomlik a világgazdaság mégis, de vannak működő, együttműködő közösségek, akkor kit érdekel a propaganda?)

Én arra bíztatlak Téged, hogy a változtatásról szóló fogadalmaidat 2012-ben mindig szeretetből hozd meg! A pszichológusok különben is azt mondják, hogy döntéseinket 2 érzelem határozza meg: öröm elnyerése / fájdalom elkerülése. Ha tehát döntést hozunk, mindig ez a 2 érzelem az vezérlő erő. Vagy ez, vagy az jelenik meg bennünk, mielőtt ledöntjük elménk korlátait.

Ne feledd tehát: aki félelmet ültet beléd bármilyen információval, az nem azt szeretné, hogy bőséget tapasztalj és teremteni tudj! A Bibliában is le van írva: “Mindent lehet annak, aki hisz!” (János 9:23)

Az alábbi régi slágerrel kívánok Boldog Új Évet minden kedves olvasómnak! Továbbá sok-sok örömteli koccintást, sorsfordító felismeréseket, fantasztikus embereket, sírig tartó barátságokat, szívből jövő megbocsájtani akarást és kitűnő egészséget kívánok nektek! Igyekszem majd értékes gondolatokkal és információkkal hozzájárulni ahhoz, hogy ez minél több embernek sikerüljön! 🙂

About the Author:

"Józsi bácsi" egészen pici gyerekként jött a világra. Művészembernek készült, de végül egy boldog senki lett belőle, aki folyamatosan meg akarja fejteni a létezés miértjét és ezért állandóan keres-kutat és keresi a tükröket, amelyekbe belenézhet. Van egy olyan érzése, hogy a világot túl sok propaganda és butítás veszi körül, s hogy valakik, valahol azt szeretnék, hogy a kisember soha nem fejtse meg a leglényegesebb összefüggéseket, s így megfelelő információ és rálátás nélkül mindig a rövidebbet kell húznia. "Józsi bácsi" úgy gondolja, hogy a tisztánlátásért érdemes fellépnie, ezért blogolásba kezd, benéz "a dolgok mögé". :) Részletes infó "Józsi bácsiról" itt olvasható.

Hozzászólások (8)

Trackback URL | Comments RSS Feed

  1. Viktor szerint:

    Egyetértek, az újévi fogadalmak “működésképtelenek” az én életemben is. Sőt jómagam egy notórius visszaeső voltam minden fogadalom terén. Pl. cigiről leszokás.
    Az ember látja a dec. 31.-et a naptárban, na akkor érzi már, hogy következő nap lesz mit megfogadni… Meg is teszi, eleinte teljes lelkesedéssel. Aztán évről évre csökken ez a lelkesedése, és végül rájön, hogy nála ez nem mőködik. Nem mindenkinél nem megy ez a fogadalmasdi, de jelentős azok aránya úgy hiszem, akiknek az újévi fogadalom valóban csak pár napig/hétig szerepel az életében. Na én is ebbe a gyenge körbe tartoztam. Pár éve már nem is érdekelt az újévi fogadalom. Aztán rájöttem a titkára, hogy mitől lesz hatásos a fogadalom, és tényleg, én sem látok összefüggést az újévi fogadalom és az azok mögé sorakozó – nem létező – plusz lelki erő között. Valami van, valamennyi van, de ezt az ember a saját gyengeségével tönkre tudja tenni, mondhatni elhitelteleníti magában, és idővel már nem hisz benne. Velem ez történt.
    Örülök, hogy aztán megtaláltam a kulcsát a dolognak, és igyekszem átadni most “röviden”.

    Egy példán keresztül, a cigiről leszokás példájával. 32 éves vagyok, 15 éves korom óta többnyire cigiztem, ritka időszakonként volt, hogy nem. Alapvetően szeretek cigizni, most hogy leszoktam már fél éve, most is vágyom rá néha, de tudomásul kell vennem, hogy szeretem, de mégsem szívom, mert én. Igen, mert én! Én, énnekem árt, bár nekem jól esik az élvezete, de én irányítom az életemet, és mostantól az egészséget választom. Futok meg ilyenek, cigi nuku. Cigarettázós pályafutásom alatt számtalanszor volt eset, hogy le akartam szokni, talán sikerült is ideig óráig, de mindig előbb utóbb visszakerült a kezembe. Azt éreztem, hogy nem én irányítok! Borzasztó érzés ez egy idő után. Az ember önbecsülése csökken, és süllyedést érez, távolodni látszanak az életcélok, brutális. Az első leszokási kísérleteim után rájöttem, hogy valami nem oké így, megoldás kell. Aztán rájöttem.

    A céltervezést tanítják ma már több helyen, alapvetően gazdasági tevékenységek tananyagai tartalmazzák. Ám mindegy mire használjuk fel a technikáját, az ugyanúgy működőképes lehet, ha az ember más területen használja. Céltervezés röviden: a cél legyen egyszerű, elérhető, mérhető. Érezz valóban valamit, ha a célra gondolsz, ne csak üres gondolat legyen, hogy “leeeszokoookaaacigiiirőőől”. Na én sokszor eljutottam oda, hogy letettem a cigit, de mindig visszaszoktam valamiért. Rájöttem, hogy azért mert szeretem szívni, és sajnáltam hogy adott kellemes pillanatban nem szívhattam el egy szálat, ha meg elszívtam, akkor jött vele a teljes doboz is, szal végem volt… Itt jött a megoldás, hogy egy hónapig nem gyújtok rá, ha megőrülök se. Ez mérhető, tervezhető, elérhető, tök reális, minden oké. Emellé elhatároztam azt is, hogy az van, amit én akarok, és nincs kompromisszum. Az érzelmeimet befogtam úgymond egy karámba. Na egy hónapig nem gyújtottam rá, és sikerült a projekt. Ekkor visszaszoktam, és sajnáltam, hogy véget ért az az egy hónap. Egy darabig cigiztem megint végül, de jött az elhatározás, hogy legyen most egy éves ciklus cigi nélkül. Most ez ketyeg, eszembe nem jut, hogy rágyújtsak, mert tudom, hogy magamnak fogadtam meg, és magamat köpném szembe, ha egy szaros szál cigiért amit épp megkívánnék rágyújtanék. Ha letelik az egy év, majd folytatom ezt, vagy eg y hét buli cigivel és aztán folytatom, de jó érzés a kontroll, és hogy érzem azt, hogy a kezemben a gyeplő. és nem parancsol az agyamnak már egy rohadék kis szenvedély.

    Lényeges, hogy kell a cél elhatározásához az érzelmi tartalom, amint Józsi bácsi Te is írtad, anélkül nem tudtam sosem hatékony elhatározást hozni, most tudom már, hogy ez megtalálható magunkban, csak meg kell várni a megfelelő pillanatot. Tehát ha meg tudod ragadni a tetthez illő legjobb alkalmat, és miért ne tudnád mert ebben Isten sem tud megakadályozni, valamint eggyé válsz a saját akaratoddal, akkor nincsenek előtted akadályok. Rá fogsz jönni. Újévi fogadalom kuka. Tudd mit akarsz, és tudatosítsd, hogy elérheted a céljaidat, mert rendelkezel Te is az emberi akarattal, ami a legnagyobb erő a kezünkben. Az akaratnak csak akkor van határa, ha azt akarod hogy legyen neki olyanja.

    Ezt csak úgy írtam, annak akinek épp ez kellett…

  2. Szász József szerint:

    Köszönöm “Józsi bácsi”. Igaz szívesebben szólítanám valódi nevén, persze amennyiben egy személy! Nemrég jutottam ide, és nagyon örülök, hisz megélhetem ismét, hogy nincsenek véletlenek, hogy mindig ott vagyunk, ahol lennünk kell, ahol lenni valónk van. Szintén örülök, hogy még ha én nem is tudom ilyen jól összeszedni gondolataimat, e helyen megtalálom szépen leírva és nyomvezetőként használhatom érdeklődési köröm és saját ízlésvilágom szerint is. Épp ezért kívánok további jó egészséget és derűt, hogy folytathassa és akár közösen megtalálhassuk a feltételezett szögletességeket, amelyek talán csak bennünk azok, amíg kerekre nem egyenesítjük -:)
    Szeretettel, Szász József

  3. Ferences szerint:

    Szerintem sem lesz világvége. Biztos hogy nem lesz könnyű, főleg a szegényebb rétegek számára. Mindenesetre jobban oda kell figyelni a másikra. Szerveződni baj esetére. Nem a kormány vagy az ellenzék fogja eldönteni, hogy személy szerint nekem milyen évem lesz, hanem én. Sajnos a kudarcos emberek az összeomlásban hisznek. Nem szabad így gondolkodni.
    A kvótakereskedés érdekes dolog. Ha ebben is üzletet látnak az lehet jó és lehet rossz is, Az abból származó pénzeket zöldfarmok építésére fordítják, Vannak akik ezt teszik.

  4. János szerint:

    Erőt és egészséget mindenkinek Új év alkalmából! Elsősorban lelki erőt és egészséget, de a testet sem szabad elhanyagolni, mert a kettő valahogy össze van kapcsolva.

    Szerintem nagyon dolog a jó újévi fogadás, de sajnos a fogadás csomagjában nincs benne az önfegyelem, ami nélkül a fogadás olyan, mint egy zseblámpa elem nélkül. Az önfegyelem pedig olyan, mint egy izom, vagyis csak akkor működik, ha rendszeresen meg van mozgatva. Ameddig még nincs kifejlesztve ez az izom, jó ha bevetünk egy-két cselt a fogadások betartása érdekében. Például, csak olyasmit fogadjunk, amit viszonylag könnyen be is tudunk tartani. Aztán, a fogadás terén tekintjük magunkat kiskatonának (vagy nagy harcosnak, ki hogyan) és amikor teljesítenünk kell a fogadást, adjuk ki magunknak a parancsot mint egy katonának, egyszerűen, egyértelműen és őrmesteriesen. A katona ugye nem tagadja le a parancsot? Egy másik csel amit bevethetünk a fogadások betartásáért, a napló: vezessünk fogadási naplót amiben minden alkalommal beírjuk, hogy betartottuk vagy sem a fogadásunkat. Ha nem tartottuk be, az meg lesz örökítve az írásban, ami ösztönözni fog arra, hogy ne legyünk ismét gyengék.

  5. tidE23 szerint:

    Kedves Józsi bácsi:)…Köszönöm, Neked is és Nektek is Boldog Új Évet…új olvasód vagyok és engem megfogtál:)…a gondolataim hasonlóak a Tiédhez…én sem fogadkoztam eddig, de mily furcsa tegnap 3 dolgot “fogadtam” meg, nem is fogadalom ez, hanem tenni akarás:1. futni fogok:), mert lusta disznó vagyok és nem akarok lusta diszno lenni, hanem fitt és egészséges és élettel teli(erre mit olvasok ma a blogodban:D)…2. kedves, barátságos leszek még akkor is ha ezt sokan ki fogják használni, tehát szeretni fogok…3. új barátokat fogok keresni…

    Köszönöm hogy rendezett formában olvashatom hasonló gondolataimat:)

  6. Vadvirág szerint:

    Megfogadtam, hogy nem fogadok meg semmit… fogadkozás helyett cselekszem. Talán nem is a fogadalom a megfelelő kifejezés arra, amit teszünk, hanem a célkitűzés. Építő célokért, szeretetből való cselekvés. A tudatos ember dönt, ebből kifolyólag (határozottan) cselekszik vagy (határozottan) nem, de nem próbálkozik. Ahhoz, hogy döntést hozzunk, nem szükséges neves időpontra várnunk. Ahogy én fogalmaztam: “az ünnep nem egy időpont, hanem egy lelkiállapot – nem megtörténik, hanem megteremtem”. Ugyanez igaz lehet a fogadalmakra is.

    Békés, boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok 2012 minden pillanatában. 🙂

  7. http://www.thesecret.hu/blogok/tk/2012-vel-kapcsolatos-tevhitek

    A cikk szerzőjének könyve (2012 Tudatszintváltás, avagy: Figyelmeztetve lettünk) nekem is megvan, és nagyon korrektnek találom.

Leave a Reply

CommentLuv badge