látogató számláló

Helyi pénz? Az meg mi? (1. rész)

2011-11-24 6 hozzászólás

Amikor 4-5 évvel ezelőtt legelőször hallottam azt a kifejezést, hogy helyi pénz, nem hittem a fülemnek. Mi a jó abban, ha egy pénz helyi? – gondoltam. Arrébb megyek és nem tudom használni semmire. Hmm. Az meg nem jó. Akkor meg minek találták ki? De ha hülyeség lenne, akkor meg miért használnak belőlük a világon 5000 félét? És ez csak helyi (vagy más néven közösségi) pénz! Hmm. Valamit én nem tudok jól. Ennyi ember nem lehet időmilliomos idióta. 🙂

Ezért egy kicsit utánanéztem a dolgoknak.

Mint ahogyan az a hamarosan megjelenő Így működik a pénzvilág c. cikksorozatomból kiderül, a világot ma már a hitelpénz működteti. Az elmélet emögött az, hogy amennyiben a hitelből létrehozott forrás (tőke, amit dolgoztatni lehet) termelés által plusz értéket eredményez (és főleg többet, mint, ami a hitel költsége, vagyis a kamat összege), akkor van értelme létrehozni / kihelyezni a hitelt. A hitelpénz fedezete a létrejövő vagyonelem lesz. (Sok esetben ma már nem teremt plusz értéket a kihelyezett hitel sajnos, sőt, a nemzetállamok esetében már újabb hiteleket kell felvenni, hogy a korábbi hitelek kamatai fizethetők legyenek…)

A probléma ott kezdődik, hogy a globalizáció (=világszintű egységesedési mozgalom) miatt ma már nem kis és közepes méretű vállalkozások, hanem óriási multinacionális (=nemzeteken átívelő) konglomerátumok (=pénzügyi érdekközösségek) irányítják a gazdasági életet, ők pedig a legtöbb esetben 90-120 napos fizetési határidővel dolgoznak. Ha tehát egy kisvállalkozó ezeknek a nagy cégeknek beszállít (vagyis elad valamit) és neki rövidebb ideje van kifizetni az ő alvállalkozóját (pl. egy asztalosmester a favágót 30 nap alatt kell, hogy kifizesse, de a multi csak 90 nap alatt fizeti ki őt a legyártott asztalokért, székekért), akkor ha nincsen plusz megtakarítása (és így nem tudja kifizetni a favágót), akár csődbe is mehet. Vehet fel újabb kölcsönöket is persze (ha ad neki a bank), de ez nem a legjobb megoldás, mert ennek újabb költségei lesznek, ami meg csökkenti az ő hasznát. Vagyis nem csak, hogy örülnie kell annak, hogy egyáltalán a multi hajlandó tőle nagyon nyomott árakon vásárolni, még sakkoznia is kell a rendelkezésre álló készpénz állományával, hogy ne maradjon fizetésképtelen a saját alvállalkozói felé. A probléma tehát abból fakad, hogy van egy 60-90 napos időszak, amivel a multi előnyben van. Ez a mai világban egy brutális előny.

Számos országban bebizonyították, hogy a kis- és középvállalkozások az üzleti partnerek felé kiállított számláik 50%-át a szűkebb pátriájukon (=haza, szülőföld) belül állítják ki, Magyarországon ez egy 49 km-es sugarú kör. Az elmélet pedig az, hogy az ilyen körökön belül lehetne használni egy pénzhelyettesítő fizetési eszközt, ami nem a hivatalos pénz. Ehhez pedig nem kell más, mint egy szabályozott rendszer, mely nyilván tartja, hogy ki kinek mennyivel tartozik és ezeknek a pénzeknek a fedezetére ki lehet bocsájtani olyan pénzhelyettesítőt, ami az üzleti körön belül fizetőeszközként működik. Ha tehát a multi lóg 1 millió forinttal, akkor ki lehet bocsájtani egy 1 millió Ft értékű pénzhelyettesítőt, ami a valódi pénz megérkezéséig betölti a pénz funkcióját.

Hadd mondjak egy példát: én vagyok az asztalos, te vagy a favágó, a körön belül meg van pék, zöldséges, csirkehúst, disznóhúst, tojást, tejterméket, stb. áruló vállalkozó. Mindannyiunk célja az, hogy munkánkra legyen igény és megkapjuk érte a jogos fizetséget. Lényeges, hogy minél több olyan vállalkozó legyen benne a körünkben, aki tevékenységével valós szükségleteket elégít ki, mert akkor mindannyian boldogan fogjuk elfogadni a helyi pénzt. A gazdasági kör minden egyes résztvevőjének csak az a fontos, hogy a megkapott fizetséget ő el tudja költeni valamire, ami neki kell! Egy gazdasági körön belül ha bármelyik tagnak komolyabb kintlévőségei vannak (=pénz, amivel neki tartoznak), mint átlagosan a többinek, akkor előbb-utóbb ebből körbetartozás lesz. Ezt már ismerjük. Ha azonban a hivatalos pénz (az előző bekezdésben említett 1 millió Ft) megérkezéséig pénzhelyettesítő eszközt használnak, az elszámolások ugyanúgy végbemennek és a végén mindenki megkapja a jogos fizetését (de a pénz megérkezéséig sem kell félnie attól senkinek, hogy pénzhiány miatt áll a szekere). Addig tehát megy a biznisz és pörgés van. 🙂

Mi kell tehát az egészhez még egyszer? Az, hogy egy adott vállalkozó megbizonyosodhasson arról, hogy a pénzhelyettesítő utalványt el tudja költeni a vállalkozói körön belül és olyan terméket vagy szolgáltatást tud rajta vásárolni, amire szüksége van. A pénz különben sem más, mint egy hivatalos megállapodás arról, hogy mi az értékcsere alapja. 🙂 Ha láttál már étkezési utalványt, az ugyanilyen pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata esetén előre meg van határozva, hogy mire kell elkölteni. (A cégeknek ráadásul béren kívüli juttatás címen nagyon jó –  adómentes – jövedelemkiegészítés a dolgozóik felé, s ez olyan szuper biznisz is, hogy Magyarországon szinte az összes ilyen étkezési utalványt külföldi cégek működtetik, egészen pontosan franciák, mert Magyarországnak olyan sok pénze van, hogy jófejségből átengedi az ilyen üzleti lehetőségeket a szegény nyugati cégeknek. Büszke vagyok rá, hogy ilyen okos vezetőink vannak! :))

Komolyan mondom, amikor megértettem a közösségi pénzhelyettesítők működését, annyira megörültem, hogy koccintottam a srácokkal még egyet. 🙂 Aztán később azt is megtudtam, hogy csináltak már Magyarországon egy Helyi Pénz Konferencia elnevezésű rendezvényt és ott pont ilyenekről esett szó. Vagyis arról, hogy hogyan lehet ilyen együttműködő gazdasági köröket létrehozni, amelyen belül akkor is működik az adás-vétel, ha éppen mindenki pénz szűkében van. És tudjátok mi az abszolút babetta? Az, hogy már van is egy ilyen helyi pénz, az a neve, hogy Hungaro, és egy Első Magyar Klíringház nevű cég üzemelteti a rendszert. Hát nem metálzsír ez komám? 🙂

Az első Helyi Pénz Konferencia vendége volt egyébként egy belga, Bernard Lietaer nevű pénzügyi szakember, egyetemi tanár, aki többek között az euró elődjének, az ECU elnevezésű közös valutának a létrehozásán is dolgozott. Ez a pasas az elmúlt években Dél-Amerika számos országában hozott létre egy C3 elnevezésű közösségi pénzhelyettesítőt, ami a Kereskedelmi Hitelezési Körnek felel meg (Commercial Credit Circuit eredeti nyelven), és ezzel hihetetlen módon lendült fel az adott régiók gazdasága és teremtődött több ezer munkahely. Ezt a C3-mat pedig pontosan úgy használják, mint ahogyan azt korábban leírtam. A kintlévőségekre (=pénzösszegek, amivel az egyes cégek felé tartoznak üzleti partnereik, és amelyek azért keletkeznek egyáltalán, mert a nagy cégek sokkal hosszabb fizetési határidővel rendelkeznek, mint a kis cégek) való várakozás helyett a gazdasági körön belüli cégek C3-mal fizetnek egymásnak és nem áll meg az adás-vétel. Csak azt kell hivatalos pénzzel fizetni, amit a körön kívülről szereznek be! Az egész pedig úgy van kitalálva, hogy van benne biztosítás, bank és komoly szerződések. A fedezet miatt nem kell aggódni, ugyanis maga a kintlévőség a fedezet, ami be fog jönni mindenkihez. Addig pedig van egy szigorúan szabályozott “játékpénz”, amit csere-berélni lehet és tökéletesen működik. Uruguayban ráadásul még adót is lehet vele fizetni, amely összegyűlt C3 “pénzt” az állam helyi gazdasági vállalkozások beindítására használja. Ha tehát eddig nem volt pénz utcaseprő céget fizetni, akkor mostantól fogva ki tudják őket fizetni az adóból beszedett C3-mal, akik ezt az elszámoló egységet (c3) a gazdasági körön belül élelemre és egyéb szükségletekre váltják át. Pofon egyszerű a történet. 🙂

Nem tudom, tudod-e, de munkanélküliség nem létezik, kedves barátom, csak pénznélküliség. Minél nagyobb a munkanélküliség, annál több pénz dolgozik spekulációs céllal a világpiacon. A legtöbb munkanélküli embernek azért nincs munkája, mert nincs pénz kifizetni őt. És hogy miért nincs? Azért, mert a mindenki számára “igazságosan dolgozni akaró” tőke könnyen akar gyarapodni (=tőzsdei spekulációs nyerészkedésre rendezkedett be) a gazdái “parancsára”. A gazdáknak az a célja, hogy növekedjen a tőke. Mint ahogy Te sem bánod, ha befektetsz valahová 1000 Ft-ot és 1 év múlva 1200-at kapsz vissza. És fogadjunk, hogy azt sem bánod, ha ez minél gyorsabban történik meg! 🙂 A Te agyadban az van, hogy ügyes volt a pénz kezelője, pedig a valóságban nagyon is elképzelhető, hogy a Te hasznod is spekulációs ügyletből származik. A pénz kezelőinek csak az a célja, hogy pénzt keressenek, és lehetőleg minél többet. És amíg Te is “hozzájuk” fekteted be a megtakarításaidat és a vagyonodat, addig a tőke nem fog forogni, illetőleg jelentős része spekulációs céllal fog működni, aminek nem célja az értékteremtés és mellesleg pénz szűkéhez vezet a termelőgazdaságban. Ennek ellensúlyozására jó tehát a közösségi pénzhelyettesítő, azaz a helyi pénz. 🙂

A helyi pénzek “mozgalmáról” és a közösségi összefogás erejéről film is készült a Kulturális Kreatívoktól (Fogel Frigyes vezetésével), ajánlom figyelmetekbe gyerekek. És kocsmázás előtt nézzétek meg, hogy legyen miről beszélgetni a haverokkal.

Írok még majd a helyi pénzekről, mert itt azért ennek még nincs vége. Be fogom bizonyítani nektek, hogy a svájci gazdaság nem attól erős, hogy van egy megbízható bankrendszere és finom a csoki, hanem azért mert a svájci gazdaságban működtetnek egy gazdasági vállalkozások megóvásának céljából létrejött helyi pénzt. De most megyek, és benyomok egy felest… 🙂

Diszklémer: Ha néhány esetben nem jól használok 1-1 közgazdasági kifejezést, nézzétek el nekem drága gyerekek! Igyekszem, hogy ne rontsak el semmit, de nem vagyok közgazdász, csak baromira érdekel a téma és lelkesen írok róla ezen az oldalon. Célom, hogy józan paraszti nyelven elmagyarázzam azt, hogy én – I. Józsi bácsi – mit értettem meg abból, ahogy a világot a finánctőke működteti. Vitatkozni nyugodtan lehet velem, örömmel beismerem, ha hülyeséget beszélek. De azért ügyelek rá, hogy ne tegyem. 🙂

About the Author:

"Józsi bácsi" egészen pici gyerekként jött a világra. Művészembernek készült, de végül egy boldog senki lett belőle, aki folyamatosan meg akarja fejteni a létezés miértjét és ezért állandóan keres-kutat és keresi a tükröket, amelyekbe belenézhet. Van egy olyan érzése, hogy a világot túl sok propaganda és butítás veszi körül, s hogy valakik, valahol azt szeretnék, hogy a kisember soha nem fejtse meg a leglényegesebb összefüggéseket, s így megfelelő információ és rálátás nélkül mindig a rövidebbet kell húznia. "Józsi bácsi" úgy gondolja, hogy a tisztánlátásért érdemes fellépnie, ezért blogolásba kezd, benéz "a dolgok mögé". :) Részletes infó "Józsi bácsiról" itt olvasható.

Hozzászólások (6)

Trackback URL | Comments RSS Feed

Sites That Link to this Post

  1. Helyi pénz? Az meg mi? (1.rész) « Kulturális Kreatív Blog | 2013-02-06
  1. toyoda szerint:

    Tiszteletem Józsibá!

    Élvezem az írásait és olvasom is -főleg a gazdasági részt.

    Amit én megértettem a pénzügyi rendszerről az a következő:
    Van a Jegybank pénz (kp. és jegybanki számlapénz) és van a kereskedelmi bankok teremtett számlapénz/hitelpénz. Na most a jegybankpénzt azt úgy is nevezik h. nagyerejű pénz. A kereskedelmi banki (teremtett) pénz pedig az erre (nagyerejű pénz) szóló követelés. Amikor a kereskedelmi bank folyószámla hitelt nyújt (pl: likviditás céljából) tulajdonképpen pénzt (helyettesítőt) teremt aminek a fedezete a jövőben jóváír(andó)t pénz/összeg/ bevétel és amikor jóváírják a bevételt azzal meg is szűnik a teremtett pénz. Persze a nyújtott hitel pénzbe -kamat- kerül és nem mindenki számára elérhető (vagy nem éri meg). Tulajdonképp ezt régen váltónak hívták (Asztalos László pénzteremtés kettős körforgása). A helyi pénz lényege abban van h. a kereskedelmi bankok (drága) hiteleit kikerülje egy ugyanolyan fedezettel bíró pénzhelyettesítővel amit nem érdemes felhalmozni (pénz egyik funkciója) mert nem kamatozik és ezáltal felgyorsul a pénz forgási sebessége.
    Bernard Lietaer: az hogy mit fogadunk el pénznek az a fejekben dől el.
    Remélem nem írtam badarságot.

  2. A menekülési, ill. szabadulási útvonal az emberiség számára! MUNKÁRA FEL!
    Szabadítsuk fel önmakunkat és tegyük élhetővé, szebbé és boldogabbá kis Bolygónkat! Csak egy életünk van, amit tovább adunk, adhatunk!
    Üdv. és köszönet mindazoknak, akik tesznek és akarnak tenni érdekében! Egy élhetőbb világért tenni akarás, változás kell!

  3. Teo Fiser szerint:

    kedves Józsi Bátyám !!

    Tetszik az írásod a helyi pénzekről, de talán rátalálsz a web oldalunkon a világ első arany alapu az értéket hordozó valódi közösségi pénzre.

    A helyi pénznek az a problémája, hogy pl Magyarországon a forinthoz kötik, igy minden pénzzel kapcsolatos negatiovumát hordozza: kamat, infláció, stb

    A Magyar Mátrix rendszerrel kamatmentesen, infláció, spekuláció mentesen vezethetünk be olyan pénzrendszert, amivel kiválthatjuk a mai hiper kapitalista uzsoracivilizált rendszert.
    Bővebben : http://hunnio.com/news.php?readmore=304

    Áldással
    egy veled talán egyidős harcos

    Fiser Tivadar

  4. Józsi bácsi szerint:

    Részben egyetértek, magam is kutatom ezeket az információkat. Steven Greer és a Disclosure Project már 2001 májusában, 100 amerikai TV és rádióadó előtt több neves szakértő bevonásával tartott erről konferenciát, noha a fősodrású médiába ez soha nem került be. Olvastam egy Phil Schneider nevű pasasról (és láttam vele interjút is), aki a colorado állambeli Denver reptere alatt dolgozott egy titkos bázison nagy szürke lényekkel, aztán elkezdett róla beszélni és egy zongorahúrral megfojtották. Aztán azt is olvastam, hogy Nikola Tesla megannyi találmánya között olyan lézer fegyverek is vannak, melyekkel ha ma rendeznének egy bemutatót, az egész világ elhinné, hogy támad a Mars. Dehogy így van-e mindez, fogalmam sincs. 🙂 Elolvasom ezeket, mert nyitott vagyok mindenre, de sajnos vannak ellentmondások, ezért már óvatosan kezelem az infót tényként.

    Ami a személyes “bajom”, hogy ezekről az tényekről sokszor csak másod- és harmadkézből van információm. Steven Greer és a Project Camelot (Bill Ryan) között már történt egy interjú egyébként 2009-ben: http://www.youtube.com/watch?v=hzqDVOjtNhg , és annak a vége nem annyira pozitív, elég sok téren nézeteltérés alakult ki a beszélgetőpartnerek között.

    Amit írsz tehát, lehet, hogy így lesz. De az is lehet, hogy nem. A tudatosság, az informálódás és a nyitottság azért nagyon fontos véleményem szerint, mert az ember az ilyen infókat is tudja a helyén kezelni akkor és nem beleteszi a félelem zacskóba, hogy “Úristen komám!”, hanem felkészült lesz és csinál B, C, D terveket előre. Mert én vagyok a felelős mindenért, akár tetszik, akár nem! 🙂

    Az általad ajánlott videót meg fogom nézni és köszönöm! 🙂

  5. Messze többről van szó, mint gazdasági világháborúról. Pénzügyileg a helyi pénz csakugyan az egyik végső megoldás.

    Érdemes tudni, hogy az Első Globális Birodalom célja egy hamisított UFO-támadás a világ militáris összefogása céljából, a sorozatgyártott nullenergia technológiás járműveket programozott biológiai lények fogják vezetni (PLFs), és hogy a Szaturnusz gyűrűit bányászó Társainkról is van már tudományos ismeret: Bob Dean, Clifford Stone és Steven Greer nevét keresd. http://www.youtube.com/watch?v=_ngvIP0Za9M

    Ha Afrikában 200 éve valaki megjelenik egy iPad-del, reflektorral, vákumenergiás antigravitációs járművel (már létezik a hadügynél úgy talán már 50 éve) és egy elektromagnetikus skaláris fegyverrel, mindenki leborul előtte: eljött Isten. Így lesz most is.

    Vélemény?

Leave a Reply

CommentLuv badge